Letartóztatásban is meg kell jelennie Matolcsy Györgynek a parlamenti bizottság előtt
A volt jegybankelnök előzetes letartóztatása nem mentesíti őt a parlamenti vizsgálóbizottság előtti megjelenési és nyilatkozattételi kötelezettség alól – nyilatkozta egy ügyvéd. Az MNB-botrányt vizsgáló testület elnöke továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a november 5-re tervezett meghallgatást megtartsák.
Matolcsy György még az őrizetbe vétele előtt átvette az idézést, és jelezte, hogy megjelenne a bizottság előtt. A testület vezetője már a letartóztatás elrendelésekor közölte, hogy nem mondanak le a meghallgatásról, később pedig rádiós nyilatkozatában is megerősítette: egyeztetnek az illetékes szervekkel, és számítanak a volt jegybankelnök részvételére. Álláspontja szerint a bizottság munkája az ügyészségi intézkedések után sem vált okafogyottá, mivel a jegybanki alapítványok körül kialakult céghálózatnak és a lehetséges haszonhúzóknak több szereplője is lehet.
Az ügyvéd szerint az Alaptörvény és az országgyűlési törvény alapján a vizsgálóbizottság előtti megjelenés és nyilatkozattétel az előzetes letartóztatásban lévő személyekre is kötelező. A meghallgatás időpontjáról a bizottság elnökének egyeztetnie kell a Központi Nyomozó Főügyészséggel és a büntetés-végrehajtással, ez azonban csupán technikai kérdés. Távmeghallgatásra nincs lehetőség: az idézettnek személyesen kell megjelennie, bár a bizottság engedélyével írásban is benyújthatja vallomását.
A volt jegybankelnök megtagadhatja a választ azokra a kérdésekre, amelyek megválaszolásával önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná. A jogász arra is felhívta a figyelmet, hogy a bizottság előtt tett hamis vallomásnak büntetőjogi következménye lehet: hamis tanúzás miatt a bizottság tagjai, az elnök vagy akár bármely magyar állampolgár feljelentést tehet.
A vizsgálóbizottság augusztusban kezdte meg működését, és már akkor jelezte, hogy Matolcsy Györgyöt, valamint fiát is meg kívánja hallgatni. A testület legutóbb október 1-jén ülésezett, akkor két korábbi politikust kérdeztek az „elvesztette közvagyonjellegét” törvényről; mindketten azt állították, hogy nem rendelkeznek érdemi információkkal az ügyről.
