Közel 1500 ingatlan a bírósági árverési listán – töredékáron is lehet licitálni
A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elektronikus árverési rendszerében jelenleg 1493 ingatlan szerepel, köztük lakóházak, lakások és telkek. A kínálat széles skálán mozog: sok esetben csak töredék tulajdoni hányadra lehet licitálni, de jelentős számban akadnak 1/1 tulajdoni hányados tételek is.
Az árverezett ingatlanok nagy része, 1263 ügy lakóépületet érint, ezeknek azonban csak közel felét, 640 ügyet hirdetnek beköltözhető ingatlanként. A végrehajtás alatt álló lakóingatlanok között 55 budapesti és 82 Pest megyei ingatlan található, a meghirdetett lakóházak többsége azonban vidéken van. A legtöbb ügy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (229), Szabolcs-Szatmár-Bereg (183) és Heves (103) megyében összpontosul.
A legdrágább és a legolcsóbb tételek
A lista legmagasabb vételárú lakóingatlana egy 250 millió forintos visegrádi ingatlan. A legkisebb összegért egy karcagi, lakhatatlan állapotú ház 2/36 tulajdonjogát lehet megvenni, 28 000 forintos kikiáltási áron. Elérhető 115 000 forintos kikiáltási áron ózdi telek, 1,5 millió forintért kömlői, felújításra szoruló ház, 10 millió forint alatt pedig kisebb városokban is található beköltözhető lakóingatlan, amelynél a teljes tulajdonrész megszerezhető.
Regisztráció és előleg a licitáláshoz
Az árverezéshez először regisztrálni kell az árverezők elektronikus nyilvántartásába, amelyet természetes személyek és szervezetek egyaránt kezdeményezhetnek. A regisztráció egyszeri díja 6000 forint, az adatok későbbi módosításáért 3000 forintot kell fizetni. Magánszemélyeknek személyazonosságot igazoló okmányra, lakcímkártyára és adóazonosítót tartalmazó hatósági igazolványra van szükségük.
A regisztráció önmagában még nem jogosít licitálásra: ehhez a becsérték 10 százalékának megfelelő árverési előleget is be kell fizetni a végrehajtó által megadott módon. A befizetés jóváírása után a licitáláshoz szükséges jogosultságot külön kell kérni az elektronikus árverési rendszer felületén, legalább három munkanappal az árverési szakasz lezárása előtt.
Beköltözhető vagy lakott állapotban
Az egyik legfontosabb szempont, hogy az ingatlant beköltözhető vagy lakott állapotban hirdették-e meg. A beköltözhetőként árverezett ingatlan a sikeres, jogerős árverés után birtokba adható, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy az árverés pillanatában üres. Ha az adós vagy a jogán ott lakók nem költöznek ki önként, a végrehajtónak az árverési vevő kérelmére kell intézkednie a birtokba adásról, akár rendőri közreműködéssel is.
A lakott állapotban meghirdetett ingatlanoknál körültekintőbbnek kell lenni, például ha csak egy tulajdoni hányad kerül árverésre, az ingatlant haszonélvezeti jog terheli, vagy a végrehajtást kérő lakott állapotú értékesítést kért. A vevő ilyenkor nem feltétlenül válik az egész ingatlan kizárólagos tulajdonosává.
Milyen áron lehet ajánlatot tenni?
A kikiáltási ár alapja a végrehajtó által megállapított becsérték, amely az illetékes önkormányzati jegyző adó- és értékbizonyítványán alapulhat. Az árverés több szakaszban zajlik, és az érvényes ajánlatokhoz szükséges minimális vételár az árverés előrehaladtával csökkenhet. Általános szabályok szerint az első szakaszban a kikiáltási ár 90, a másodikban 70, a harmadikban akár 50 százalékáért is lehet érvényes ajánlatot tenni.
Lakóingatlanoknál eltérő szabályok érvényesülnek: a minimális ajánlati szint az első szakaszban 90, a másodikban 80, a harmadikban 70 százalék. Ha viszont az adós egyetlen lakóingatlana kerül árverésre, abban lakik, és a végrehajtási eljárás megindítása előtti hat hónapban is ott lakott, fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtásakor mindhárom szakaszban a kikiáltási ár 100 százaléka lehet a minimális ajánlat.
Mi történik az árverés megnyerése után?
Az árverési vevő az lesz, aki az árverés lezárásáig a legmagasabb érvényes vételi ajánlatot teszi. A végrehajtó ezután árverési jegyzőkönyvet készít, és felhívja a nyertest, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül jelenjen meg a végrehajtói irodában a jegyzőkönyv aláírására. Aki ezt elmulasztja, elveszítheti az árverési előlegét.
A teljes vételárat főszabály szerint a jegyzőkönyv aláírásának napjától számított 15 napon belül kell megfizetni, indokolt esetben legfeljebb két hónapos fizetési halasztás engedélyezhető. A fizetési kötelezettség elmulasztása szintén az előleg elvesztésével járhat. Hagyományos adásvételi szerződés nem készül: a tulajdonjog bejegyzése az árverési jegyzőkönyv alapján történik, az ingatlanügyi ügyintézés és az illeték megfizetése azonban az árverési vevő feladata.
