Tovább esik a forint: több mint egy évtizede nem látott fordulat rázza meg a piacokat
Harmadik napja gyengül a forint az euróval szemben, bár csütörtök dél körül már valamelyest eltávolodott napi mélypontjától. A befektetői hangulatot a francia kötvénypiaci feszültség és az olaj drágulása rontja. A francia tízéves államppapír hozama több mint egy évtized után először haladta meg az amerikait, miközben Svájcban enyhült a devizapiaci intervenció szükségessége, Japánban pedig decemberre várják a következő kamatemelést.
Csütörtök dél körül 366 forint közelében jegyezték az eurót, miután az árfolyam korábban 366,6-ig emelkedett. A forint ezzel ledolgozta napon belüli veszteségének egy részét, de továbbra is gyengébb volt a reggeli, 365,7 körüli szintnél. A dollár jegyzése reggel még 325 forint közelében állt, délelőtt viszont már a 326-os szintet közelítette. Az olaj ára a délelőtti kereskedésben több mint 2 százalékkal emelkedett.
A hazai fizetőeszközre a kedvezőtlen nemzetközi hangulat mellett egyes piaci vélemények szerint az ERM–II-be való belépés időpontja körüli bizonytalanság is nyomást gyakorolhat. Ez az euró bevezetését megelőző árfolyamrendszer, amelyben a csatlakozó ország devizájának egy meghatározott középárfolyam körüli sávban kell mozognia. A piac délután az euróövezeti gazdasági hangulatindexet és az amerikai konjunktúraadatokat figyelheti, de a francia kötvényhozamok, az olajárak és a hazai hírek alakulása is meghatározó maradhat.
Szokatlan fordulat a francia kötvénypiacon
A tízéves francia államkötvény hozama csütörtök délelőtt mintegy 5,09 százalékra emelkedett, ami 8 bázispontos napi növekedést jelentett. Eközben az azonos futamidejű amerikai állampapír hozama 6,5 bázisponttal, 5,08 százalékra csökkent. A francia hozam így 2013 óta először került az amerikai benchmark fölé.
Az ellentétes mozgás mögött eltérő befektetői megfontolások álltak. Az amerikai állampapírok iránt a részvénypiaci bizonytalanság miatt erősödött a menedékeszköz-kereslet, ami lefelé nyomta a hozamokat. Franciaországban viszont a magas költségvetési hiány és a növekvő államadósság fenntarthatósága miatti aggodalmak hajtották felfelé a kockázati prémiumot. A hozamok kereszteződése azért is figyelemre méltó, mert az amerikai hozamszintek jellemzően magasabbak a franciáknál, részben a dinamikusabb gazdasági növekedés és a magasabb infláció miatt. Bár a hozamkülönbözet nem kizárólag a hitelkockázatot tükrözi, a mostani mozgás a francia költségvetési fegyelemmel kapcsolatos piaci bizalom romlását jelzi.
Enyhült a frankra nehezedő felértékelődési nyomás
A svájci jegybank szeptemberi kamatdöntő ülésének csütörtökön közzétett jegyzőkönyve szerint már nem indokolt a fokozott devizapiaci intervenciós hajlandóság hangsúlyozása. A közel-keleti háború kirobbanása után megugró safe haven kereslet június óta lényegében elapadt. A jegybank szeptemberben változatlanul nulla százalékon hagyta az irányadó rátát. Az első félévben az SNB célzott devizaeladásokkal igyekezett fékezni a svájci deviza túlzott felértékelődését. A frank azonban azóta a konfliktus előtti szinteknél is gyengébbre került, a kereskedelmi súlyozású effektív árfolyama pedig a júniusi ülés óta mintegy 3 százalékkal csökkent. Ehhez a svájci és a nemzetközi kamatszintek közötti különbség tágulása is hozzájárult. Az alacsony kamatozású, viszonylag mérsékelt volatilitású frank újra vonzó devizává vált a carry trade pozíciók finanszírozására, amelyek során a befektetők az olcsón felvett svájci devizából magasabb hozamú instrumentumokat vásárolnak. A jegybank kismértékben megemelte inflációs prognózisát, de a várt pályák végig a 0–2 százalékos inflációs célsávon belül maradtak. A szeptemberi éves bázisú infláció 1 százalékra, kétéves csúcsra gyorsult, elsősorban az energiahordozók drágulása és a frank korrekciója következtében.
Decemberre tolódik a kamatemelési várakozás Japánban
Egy friss elemzői konszenzus szerint a megkérdezett szakértők 83 százaléka decemberre várja a japán jegybank következő kamatemelését, szemben az egy hónappal korábbi 35 százalékos aránnyal. Az október 30-án záruló ülésen a válaszadók egyike sem számít az 1,25 százalékos alapkamat módosítására. Az októberi kamatdöntés fő kérdése így az lehet, milyen előretekintő iránymutatást ad a monetáris tanács a monetáris szigorítás további üteméről és az inflációs cél fenntartható eléréséről.
A piaci szereplők kétharmada negyedéves ütemű kamatemelésekre számít, ami 1990 óta a legfeszesebb monetáris szigorítási ciklust jelentené. A kamatpálya tetőpontjára adott becslések mediánja változatlanul 1,75 százalék. A szeptemberi kamatemelés alkalmával két döntéshozó is a szigorítás ellen szavazott, ami átmenetileg gyengítette a jent. Emiatt a befektetők a soron következő üléseken a szavazati arányok alakulását, valamint a japán kormány monetáris politikával kapcsolatos kommunikációját kísérik kiemelt figyelemmel.
