20 ezer forintos ezüst emlékérmét bocsát ki az MNB október 23-án
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára 20 ezer forintos ezüst emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az emlékérméből mindössze 5000 darabot vernek, és a hátlapján Nagy László egyik versének sora olvasható.
A kibocsátásról szóló jegybanki rendelet már megjelent a Magyar Közlönyben. Az MNB 2026-os emlékérme-kibocsátási programjának tizenegyedik eleméről van szó, a tervezett kibocsátás napja 2026. október 23. Az érmét Szanyi Péter tervezte.
Ezek az érme műszaki adatai
A 20 ezer forintos névértékű emlékérme 925 ezrelékes finomságú ezüstből készül, vagyis 31,46 grammos súlyából nagyjából 29,1 gramm a tiszta ezüst. Az érme átmérője 38,61 milliméter, a széle recézett. Legfeljebb 5000 darab verhető belőle, mindegyik Proof, azaz tükörveret minőségben.
Mitől különleges ez az érme?
Csak ezüstből készül: az idei program legtöbb eleméből – Papp Lászlótól a mohácsi csatán át Krasznahorkai Lászlóig – egy drágább ezüst és egy olcsóbb, színesfém változat is készül, az 1956-os érméből viszont kizárólag ezüst verzió létezik, névértékű színesfém „testvére” nincs.
Egyedi a címlete is: az idei program ezüstérméi 10, 25, 30 és 40 ezer forintos névértékűek, a 20 ezer forintos címlet csak ennél az érménél szerepel. Az 5000 darabos maximális mennyiség a programban szokásos ezüstveret-méret, de a teljes kínálatot így is ennyi érme adja, színesfém alternatíva nélkül.
Nem névértéken lehet megvenni: a gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. a 2025 márciusa óta tartó erőteljes ezüstár-emelkedés miatt a 2026-tól kibocsátott ezüst emlékérméket már piaci alapú áron értékesíti, nem a rajtuk szereplő névértéken. Az aktuális árról és az előjegyzési szabályokról a penzvero.hu ad tájékoztatást, az ár a mindenkori ezüstpiaci árfolyamhoz igazodik.
Mi látható az érmén?
Az érme előlapján utcaköveken fekvő, darabokra tört ötágú csillag látható, a jobb oldali csillagágak között az 1956-os évszámmal. A hátlapon szaggatott szélű zászló szerepel – a lyukas zászló a forradalom egyik legismertebb jelképe –, a bal felső sarokban a 70-es számmal. A hátlap jobb alsó sarkába egy öt sorba tördelt versrészlet került: „Békéért esdő zászlók lobognak”.
Az idézet Nagy László Gyöngyszoknya című verséből való, amely 1953-ban, vagyis három évvel a forradalom előtt született. A Kossuth-díjas költő (1925–1978) a 20. századi magyar líra egyik meghatározó alakja.
Nemcsak a gyűjtői érme drága
A forgalmi érmék világában épp fordított folyamat zajlik, mint a gyűjtői ezüstnél. Egy 10 kilogrammos ötforintos-csomag névértéke 11 905 forint, a benne lévő nagyjából 7,5 kilogramm réz azonban a világpiaci árak alapján akár 35 ezer forintot is érhet, vagyis közel háromszor annyit. A számítás szemléltető jellegű: a fémhulladék-átvevők az érméket ilyen formában valószínűleg nem vennék át, a tényleges átvételi ár is jelentősen eltérhet, a házi beolvasztás pedig semmiképp nem követendő ötlet.
A 10 forintosnál is meghaladhatja a gyártási költség a névértéket, hogy pontosan mennyibe kerül az érmék előállítása, azt az MNB üzleti titokként kezeli. A forintsorozat 1990-es megújításakor alkalmazott D-metric módszer a címleteket az egynapi átlagos munkabérhez igazítja, és az IMF is helyesnek tartja. E módszer alapján az ötforintos már a határán van annak, hogy érdemes-e forgalomban tartani, az MNB ugyanakkor többször jelezte, hogy nem tervezi a forintsorozat módosítását.
