Évtizedes csúcs közelében a kötvényhozamok – nem várható visszatérés az olcsó pénz korszakához
Évtizedek óta nem látott szintekre emelkedtek a kötvényhozamok a világ nagy piacain. Az amerikai állampapírok hozama már 5 százalék fölé került, más fejlett országokban is évtizedes csúcsok közelében járnak ezek az értékek. A tőkepiaci szakértők szerint ez önmagában még nem jelent válságot, de egyértelmű jelzése annak, hogy a 2020-as évek elejével véget ért az alacsony infláció és az olcsó hitelek korszaka.
A hozamemelkedés hátterében több, egymást erősítő tényező áll. A szakértők a magas államadósságot, a tartós költségvetési hiányokat, az ellenálló gazdasági növekedést és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó vállalati beruházásokat emelték ki. A kormányoknak egyre több állampapírt kell kibocsátaniuk, miközben a nagy technológiai vállalatok is jelentős forrásokat vonnak be a kötvénypiacokról, így az államok és a cégek ugyanazért a tőkéért versenyeznek. A helyzetet tovább bonyolíthatja az olajár emelkedése, amely újabb inflációs kockázatokat teremthet.
A magasabb hozamok ugyanakkor nem feltétlenül jelentenek azonnali rossz hírt a részvénypiacok számára. Az erős gazdasági növekedés és a beruházási hullám egyelőre támogatja a vállalati eredményeket, az állami infrastruktúra- és védelmi beruházások szintén jelentős keresletet teremtenek. Ez a környezet a korábban háttérbe szoruló ágazatoknak is kedvezhet, különösen a bankszektornak és az energiaszektornak. Idővel azonban a magasabb kamatok a gazdaság más területein is éreztethetik hatásukat: az amerikai ingatlanpiacon a magas jelzáloghitel-kamatok már komoly korlátot jelentenek, és az amerikai részvénypiac látszólagos ereje mögött is vannak figyelmeztető jelek, amelyeket a nagy technológiai cégek és a chipgyártók jó teljesítménye egyelőre elfed.
Az infláció alakulása szintén meghatározó lesz a következő időszakban. A szakértők figyelmeztettek, hogy a magasabb árak mellett az inflációs várakozások tartós emelkedése jelenthet igazán komoly veszélyt: ha a vállalatok és a háztartások arra számítanak, hogy az árak folyamatosan tovább nőnek, az hosszabb távon is beépülhet a gazdasági folyamatokba, és magasabb kamatkörnyezetet tehet szükségessé. A mostani helyzet egyik sajátossága, hogy a kötvényhozamok emelkedését elsősorban a reálkamatok növekedése hajtotta, miközben az inflációs várakozások egyelőre nem emelkedtek hasonló mértékben. A költségvetési fenntarthatóság ugyancsak egyre nagyobb kérdés: ha a reálkamatok megközelítik vagy meghaladják a gazdasági növekedés ütemét, az eladósodott országoknak sokkal nehezebb lehet stabilizálniuk adósságpályájukat.
A megváltozott környezetben a befektetési lehetőségek is átalakulhatnak. A kötvények ismét versenyképes alternatívát kínálhatnak a részvényekkel szemben, különösen a magasabb reálhozamok mellett. A szakértők az inflációkövető és a rövid lejáratú kötvények kombinációjában látnak lehetőséget, mivel ezek eltérő módon segíthetnek kezelni a kamat- és inflációs kockázatokat. A részvénypiacon a bankszektor és az energiaszektor kerülhet kedvezőbb helyzetbe, miközben a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások az energia és bizonyos nyersanyagok iránti keresletet is növelhetik. A reáleszközök mellett az árupiaci és devizapiaci befektetések szerepét is hangsúlyozták, amelyek megfelelő súlyozással hozzájárulhatnak a portfóliók diverzifikációjához.
A szakértők arra is figyelmeztettek, hogy a magas hozamok önmagukban még nem jelentik azt, hogy elérkezett a megfelelő beszállási pont. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy meddig emelkedhetnek még a hozamok, és mikor válhat a folyamat a részvénypiacok számára is komolyabb teherré. Nem számítanak arra, hogy rövid távon visszatér a 2010-es évekre jellemző, rendkívül olcsó finanszírozási környezet: ha a magas költségvetési hiányok, az erős beruházási igény és az inflációs kockázatok tartósan fennmaradnak, a kötvényhozamok tovább emelkedhetnek. Egy bizonyos szint fölött azonban a drágább finanszírozás már a vállalati beruházásokat, a fogyasztást és a részvénypiaci értékeltségeket is visszafoghatja. Ezért nem pusztán az a kérdés, mikor fordulnak meg a piacok, hanem az is, mennyire felkészülten éri a befektetőket a változás. A korábbi évtized megszokott stratégiái helyett egyre fontosabbá válhat az aktív portfóliókezelés, valamint a különböző eszközosztályok közötti tudatos kockázatmegosztás.
