Bejelentést tett az elszámoltatásról Magyar Péter: ez várhat az érintettekre
A korrupciógyanús ügyek feltárását, a közvagyon visszaszerzését és a jogállamiság megerősítését nevezte meg egyik legfontosabb feladataként Magyar Péter miniszterelnök egy interjúban. A kormányfő ugyanakkor nem tervez szakítani az előző kormány szigorú migrációs politikájával, és Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását sem támogatja.
Magyar Péter szerint a kormány feladata, hogy felelősségre vonja azokat, akik a korábbi időszakban visszaélhettek a közpénzekkel, és visszaszerezze az állami vagyont. Hangsúlyozta, hogy az elszámoltatásnak a jogállamiság szabályai szerint kell történnie, és a magyarok eredményeket várnak a felelősök megbüntetésében.
A Tisza Párt kormányának egyik legfontosabb lépése az állami vagyon visszaszerzéséért és védelméért felelős hivatal létrehozása volt. A szervezet a közpénzekkel való visszaélések feltárására is kiterjed, munkájába rendőrségi, ügyészségi és adóhatósági szerveket is bevonhat. A kormány Magyarország csatlakozását is kezdeményezte az Európai Ügyészséghez. A korábbi időszakhoz kapcsolódó korrupciógyanús ügyekben már több volt tisztségviselőt is őrizetbe vettek.
A migráció továbbra is vitás kérdés az Európai Unióval. Magyar Péter egyértelművé tette, hogy kormánya ezen a területen nem kíván szakítani az előző kormány gyakorlatával: a déli határkerítés megmarad, a szabálytalanul belépő migránsokat pedig továbbra is visszakísérhetik Szerbia felé. Az Európai Unió Bírósága 2024-ben 200 millió eurós átalányösszegű bírságot szabott ki Magyarországra, és napi egymillió eurós további bírságot is elrendelt. A miniszterelnök szerint az év végéig megállapodás születhet a büntetés ügyében, és a vitát az EU következő, hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásokkal is összekapcsolta.
Az új kormány Ukrajnával kapcsolatban más hangnemet ütött meg: támogatásáról biztosította az országot az orosz agresszióval szemben, Oroszországot pedig nemzetbiztonsági fenyegetésként határozta meg. A viszony javításában fontos szerepet játszott a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelvi oktatásának ügye, az ukrán parlament a múlt héten bővítette a kisebbségi nyelvek oktatásának lehetőségeit. Magyar Péter ezt a kétoldalú kapcsolatok új fejezetének lehetőségeként értékelte, és üdvözölte, hogy Ukrajna elismerte a szovjet Ukrajna felelősségét az 1944 és 1946 közötti magyar deportálásokban és kínzásokban. A közeledés azonban nem jelenti azt, hogy Budapest minden kérdésben egyetért Kijevvel: a miniszterelnök továbbra sem támogatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, mivel a tagjelölt országoknak teljesíteniük kell a belépés feltételeit.
A 2027-es költségvetés tervezett intézkedései között szerepel a kisebb jövedelműek adóterheinek mérséklése, miközben a legvagyonosabbakat új adóval terhelnék. Az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra évente 1 százalékos adót vetnének ki, a 100 milliárd forint feletti vagyonrésznél az adókulcs 1,5 százalékra emelkedne. A kormány becslése szerint a vagyonadó mintegy 15 ezer embert érintene, és évente körülbelül 200 milliárd forint bevételt hozhatna, amiből többek között mintegy kétmillió alacsonyabb keresetű adóterheinek csökkentését finanszíroznák. A szociális intézkedések között szerepel a családi pótlék megduplázása és a legkisebb nyugdíj összegének jelentős emelése. Magyar Péter a jelenlegi minimumot embertelenül alacsonynak nevezte, és hangsúlyozta, hogy a tervezett lépések nem jelentenek baloldali gazdaságpolitikára való áttérést.
