Vagyonadó: a magyar családi boltok egy része eladásra kényszerülhet
A vagyonadó jelenlegi formájában felgyorsítja a piaci átrendeződést – figyelmeztetett a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Neubauer Katalin szerint a magyar családi kereskedelmi cégek egy része kénytelen lehet eladni az üzletét, más részük visszafejleszt, és így lemarad a versenyben.
A szakmai szervezet kifogásolja, hogy az adó nemcsak a magánvagyont, hanem a vállalkozások működését biztosító vagyonelemeket is adóalapnak tekinti. A cégek épületei, gépei, berendezései, árukészletei és fuvareszközei nem likvid eszközök, az adót viszont csak likvid forrásból lehet megfizetni – hívta fel a figyelmet a főtitkár. Hozzátette: a kereskedelmi ágazat jövedelmezősége az elmúlt években folyamatosan csökkent, egy kiskereskedelmi tevékenység jelenleg veszteséges, vagy mindössze 1–2 százalékos eredményt tud termelni.
Neubauer Katalin szerint külön probléma, hogy a tervezet kettős mércét alkalmaz: ugyanazt a tevékenységet folytató cég vagyonelemei után adót kell fizetni, ha a tulajdonos magyar magánszemély, ha viszont a cég külföldi, akkor nem. Mivel a kereskedelem forgalmának mintegy 70 százalékát külföldi vállalkozások bonyolítják, ez jelentős versenyhátrányt okozna a magyar cégeknek.
A szövetség a társadalmi egyeztetés határidején belül önállóan jelezte egyet nem értését a jogalkotónak, részletes szakmai indoklással. A főtitkár elmondta: nem a sávokban látják a problémát, hanem abban, hogy ahol ilyen adót bevezettek, ott sürgősen ki kellett vezetni, mert komoly károkat okozott a gazdasági folyamatokban. Azt kérik, hogy a kormány ne adóztassa a vállalkozások működését biztosító vagyonelemeket.
Neubauer Katalin bírálta azt is, hogy a vagyonadó előkészítése során nem volt lehetőség egyeztetésre, és kockázatosnak nevezte, ha a jogalkotó érdemi hatásvizsgálat és modellezés nélkül, átlagokból kiindulva dönt. Úgy véli, a vállalkozások működő tőkéjének adóztatása felgyorsítja a piaci átrendeződést: aki tudja, rövidesen eladhatja a cégét egy külföldi befektetőnek, aki nem adja el, az fokozatosan visszafejleszt, és akár be is zárhat. Emlékeztetett arra is, hogy ma Magyarországon négyből három embernek magyar munkaadó ad munkát és megélhetést.
A kiskereskedelmi különadó emelését ugyanakkor részben elfogadhatónak tartja a szövetség. A főtitkár szerint mivel az árrésstop kivezetésével együtt jelentették be a változtatást, így „kevésbé fáj”. Az árrésstop szerinte sokkal nagyobb veszteségeket okozott a kereskedelmi hálózatoknak, ezért üdvözölték a kivezetését.
A szövetség a jövőre nézve a konstruktív egyeztetés lehetőségét kéri: párbeszédet, partnerséget, valamint a reprezentatív szakmai szervezetek bevonását a jogszabályok előkészítésébe. Emellett élhető, a fejlődést szolgáló, stabil és támogató jogszabályi hátteret szeretnének a vállalkozásoknak.
A vidéki kisboltok helyzetéről szólva Neubauer Katalin elmondta: a keresletélénkítő intézkedések pozitívan csapódhatnak le a rendszerben, és bíznak benne, hogy sok vidéki üzlet növekedést vagy legalább stabilitást tud elérni. A kisboltok biztosítják az élelmiszer-alapellátást, megélhetésüket azonban az elszívó hatás folyamatosan rontja. A gazdasági tárcánál jelenleg stratégiát dolgoznak ki a kistérségek áruellátásának biztonságára, amelyhez a szövetség javaslatait is bekérték; az anyagot novemberben kell átadniuk. Már jelenleg is sok olyan település van, ahol nincs bolt, mert az üzemeltetés nem volt gazdaságos.
