Eljuthatunk oda, hogy tömegével nem kezdik meg a tanulmányaikat a hallgatók – ez lehet az oka
Az elmúlt években jelentősen megdrágult a budapesti lakhatás, ami komoly anyagi terhet jelenthet egy vidéki diák számára, ha a fővárosban kezdi meg felsőfokú tanulmányait. Felmerül a kérdés, hogy a megemelkedett albérletárak miatt többen döntenek-e úgy, hogy inkább a lakóhelyükhöz közelebb eső egyetemre jelentkeznek egy fővárosi intézmény helyett.
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szerint nem látható egyértelmű trend, amely szerint a budapesti lakhatási költségek és albérletárak emelkedése miatt több fiatal választana a lakóhelyéhez közelebb eső felsőoktatási intézményt. Az elmúlt években az sem jellemző, hogy a vidéki jelentkezés nőne, a budapesti pedig csökkenne.
Egyedi esetek természetesen előfordulhatnak: elképzelhető, hogy egyes hallgatók a magas lakhatási költségek miatt inkább az otthonukhoz közeli intézményt választják, és többen maradnak a szülői házban, mint korábban. Ugyanakkor vannak olyan diákok is, akik éppen a középiskola után szeretnének környezetet váltani, önállósodni, és tudatosan olyan egyetemi várost választanak, amely eltér attól a helytől, ahol addig éltek.
Vannak olyan vidéki egyetemek, amelyek stabilan magas jelentkezőszámot tudnak felmutatni. Három nagy tudományegyetem – Pécs, Debrecen és Szeged – esetében különösen jól látható, hogy arányaiban magasabb azoknak a hallgatóknak a száma, akik az adott városban vagy annak környékén éltek, illetve ott tanultak korábban. Hasonló tendencia figyelhető meg Győrben, a Pannon Egyetem esetében. Ez a jelenség azonban nem kizárólag a vidéki egyetemek sajátossága: Budapesten is megfigyelhető, hogy a helyben élő hallgatók nagyobb arányban választják a fővárosi intézményeket. Általánosságban tehát jellemző, hogy a hallgatók egy része a lakóhelyéhez vagy korábbi lakóhelyéhez közeli felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait.
A HÖOK hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs olyan adat, amely alátámasztaná, hogy a lakhatási költségek meghatározó szerepet játszanának az egyetemválasztásban. Ennek egyik oka az is lehet, hogy a vidéki egyetemi városokban sem olcsó a lakhatás: 2019 óta például Pécsen és Győrben is jelentősen emelkedtek az albérletárak. Mint elhangzott, ma már nem arról van szó, hogy Budapesten 200 ezer forintba kerül egy albérlet, Debrecenben és Veszprémben pedig csak 100 ezer forintba, mivel a vidéki egyetemi városok árai felzárkóztak, és már nincs akkora különbség a budapesti és a vidéki albérletárak között, mint korábban.
Felmerült az is, hogy vannak-e olyan felvettek, akik azért nem tudják megkezdeni tanulmányaikat, mert nem kaptak kollégiumi elhelyezést. A HÖOK válasza szerint ilyen nem fordul elő, annak ellenére, hogy a jelenlegi felsőoktatási lakhatási helyzetet nagyon problémásnak tartják.
Ezzel kapcsolatban egy másik súlyos problémára is rámutattak: a megemelkedett lakhatási költségek miatt a hallgatók több mint fele a szorgalmi időszak alatt is legalább félállásban dolgozik, sokan pedig teljes állás mellett végzik tanulmányaikat. Azok aránya, akik egyáltalán nem végeznek diákmunkát a szorgalmi időszakban, mindössze mintegy 20 százalék.
A lakhatási költségek jelentős növekedésének ezért jelenleg nem az a legfőbb következménye, hogy a hallgatók tömegesen nem kezdik meg az egyetemet, hanem az, hogy tanulmányaik mellett olyan mértékű munkát kell vállalniuk, amely mellett valójában nem is hallgatói életet folytatnak – hangsúlyozták. Ennek következményeként nem tudnak jelen lenni a valódi hallgatói közösségekben: a különböző klubokba járás, a közösségi programok vagy akár az egyetemhez kapcsolódó társasági élet mind háttérbe szorulhat, ami hosszabb távon nemcsak a hallgatók mindennapjait, hanem az egyetemista identitás és a közösségi élet fennmaradását is érintheti.
A HÖOK szerint ezért is szükség van a Diákváros megvalósítására és a vidéki felsőoktatási lakhatási fejlesztésekre, ellenkező esetben hosszabb távon eljuthatunk oda, hogy tömegével nem fogják elkezdeni tanulmányaikat a hallgatók. Jelenleg itt még nem tartunk, a probléma egyelőre inkább abban jelentkezik, hogy fokozatosan szűkül maga az egyetemi élet.
