Vagyoni különbségek és adóterhelés: a szupergazdagok megadóztatásának kérdése
Gabriel Zucman, a Paris School of Economics és a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora szerint a 100 millió dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező szupergazdagok jövedelmükhöz képest töredékannyi adót fizetnek, mint az átlagemberek. Míg Franciaországban az átlagpolgár teljes adóterhelése 50 százalék körül mozog, a legvagyonosabbaké mintegy 25 százalékra esik vissza.
A közgazdász szerint ez a jelenlegi adórendszerek strukturális hibája. A milliárdosok gyakran nem vesznek fel fizetést, cégük nem fizet osztalékot, és nem adnak el részvényeket, így adóköteles jövedelmük minimális marad, miközben vagyonuk folyamatosan nő.
Zucman legalább 2 százalékos vagyonarányos minimumadó bevezetését javasolja. Hangsúlyozza, hogy egy ideális adórendszer a többkulcsos jövedelemadóra, a progresszív örökösödési adóra és a szupergazdagokat terhelő vagyonadóra épül.
Magyarország esetében a közgazdász különösen figyelemre méltónak tartja a rendkívül magas áfát, a 15 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadót és a 9 százalékos társasági adót. Véleménye szerint itthon alapvető fontosságú lenne tisztán látni a különböző társadalmi rétegek valós adóterhelését, a vagyonadó bevezetését pedig már körülbelül egymilliárd forintos küszöbtől érdemes lenne megfontolni, mivel a hazai szja-rendszer nem terheli progresszíven a jómódúakat. Kiemelte, hogy a siker kulcsa az adóalap kiskapuk és mentességek nélküli, teljes körű lefedése.
A professzor alaptalannak tartja a vagyonadóval kapcsolatos leggyakoribb ellenérveket. Álláspontja szerint a milliárdosok megadóztatása nem veti vissza a vállalati beruházásokat, mivel a tulajdonviszonyok részbeni megváltozása nem befolyásolja magát a cég működését. A tőkemenekítés és a külföldre költözés is megakadályozható nemzetközi megállapodások nélkül is, olyan nemzeti szintű eszközökkel, mint a kilépési adó vagy az amerikai mintára működő követő adóztatás, amelynek alapján a távozás után is fennmarad az adókötelezettség egy meghatározott ideig, például öt-tíz évig.
Zucman a vagyonértékelés technikai és bürokratikus nehézségeire hivatkozást is tévesnek tartja. A szupergazdagok vagyonának zömét kitevő vállalati részesedések könnyen beárazhatók a tőzsdei árfolyamok vagy magáncégek esetén a piaci tranzakciók és a több évtizedes svájci mintára alkalmazott képletek alapján. A luxuscikkek és műtárgyak értéke a biztosítási értékükből pontosan megállapítható.
Az adóelkerülés minimalizálása érdekében az adóhatóságoknak a jövedelemadóhoz hasonlóan a már meglévő információk alapján előre kitöltött vagyonadóbevallás-tervezeteket kellene küldeniük az érintetteknek. A szakember szerint ha megvan a politikai akarat a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére, a beszedhetőség gyakorlati feltételei is könnyedén megteremthetők.
