Kegyetlen árharcot hirdetett az Aldi Magyarországon: drasztikus lépéssel vágnak alá az összes többi boltnak
Kevesebb termék, több raklapról árusított áru és egyszerűbb üzletberendezés jellemzi már most is, de fogja még a jövőben is az Aldi magyarországi átalakulását. A lánc ismét a hagyományos hard-diszkont működéshez nyúl vissza, és a beszerzéstől a bolti árufeltöltésig igyekszik csökkenteni a költségeit, hogy az így elért megtakarításokat alacsonyabb árakban adhassa tovább a vásárlóknak.
Bernhard Haider országos ügyvezető igazgató szerint az Aldi az elmúlt évek során szélesebb választékkal, a korábbinál kevésbé szigorú diszkontmodellben működött. A nemzetközi tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy érdemes ismét szűkebb kínálatra építeni. Példaként az Egyesült Államokat és Ausztráliát említette, de elmondása szerint minden európai piacon is ebbe az irányba mozdult a vállalat. A változtatások a beszerzést, a raktári és bolti működést, valamint a kommunikációt egyaránt érintik.
Pusztai Ádám beszerzési igazgató arról beszélt, hogy az élelmiszer-termékkínálatot körülbelül 2600-ról 2100-ra csökkentették. A döntéseket értékesítési és piaci adatok alapján hozták meg, azt vizsgálva, mely termékekre van valóban szükség. Példaként a ketchupokat említette, amelyekből hét-nyolc változat helyett négy-öt is elegendő lehet. A szűkebb választék mellett az egyes megmaradó termékekből nagyobb mennyiséget értékesíthetnek, ami a beszerzési tárgyalásokon és a logisztikában is előnyt jelenthet.
Ehhez kapcsolódik a raklapos kihelyezés bővítése is. Pusztai Ádám magyarázata szerint, ha az áru a beszállítótól a logisztikai központon át egészen az eladótérig raklapon mozgatható, jóval kevesebb munkát igényel, mint amikor kisebb kartononként kell összeválogatni, kiszállítani és polcra tenni. A szezonális kínálat megmarad, így például a grillezéshez vagy a karácsonyhoz kapcsolódó termékekről sem mond le a lánc.
Pusztai Ádám közlése szerint az év eleje óta több mint 1500 termék árát csökkentették, augusztusban pedig egy átlagos termék ára 10 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A vállalat számítása szerint az árcsökkentések a tavalyi árszinthez képest 60 milliárd forintos megtakarítást jelentettek a vásárlóknak. Saját, 1500 terméket vizsgáló ár-összehasonlításuk alapján az Aldit tartják a legolcsóbb láncnak a magyar piacon. A heti akciós termékek számát megduplázták, októberben pedig tovább növelik. A kedvezményeket nem kötik vásárlói alkalmazás használatához vagy több darab megvásárlásához.
Kulcsár Dénes ügyvezető igazgató a bolti változtatások hátteréről beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy az üzletekben biztosított szolgáltatásoknak is van költségük. Az átalakításkor egyszerűbb berendezésre, kevesebb polcra és több raklapra térnek át, emellett egységesebb termékelrendezést alakítanak ki. A különböző méretű és alaprajzú boltok miatt ez nem mindenhol oldható meg teljesen azonos módon. Eddig nagyjából a hálózat kétharmadát, mintegy 124 üzletet alakítottak át, év végére pedig valamennyi bolttal végeznének.
A nem élelmiszer jellegű termékeknél a választék darabszámát nem csökkentik, a készletek mennyiségét viszont a kereslethez igazítják. A háttérben a logisztikai rendszer is megváltozott, az Aldi digitális előrejelzésekre és automatikus rendelésre épülő működésre állt át. Ettől kiszámíthatóbb árumozgást, kevesebb munkaórát és szállítási kilométert várnak. Az ügyvezető jelezte, hogy figyelik a vásárlói visszajelzéseket, és ahol az új elrendezés nem válik be, ott készek változtatni.
Újságírói kérdésre az Aldi vezetői a Kaufland esetleges magyarországi megjelenésére is reagáltak. A versenytárs terveit nem kívánták kommentálni, azt viszont hangsúlyozták, hogy a saját irányváltásuk attól független, érkezik-e új szereplő a piacra. Megítélésük szerint a hazai láncok választéka mára nagyon hasonlóvá vált, működésük pedig egyre inkább a szupermarketekéhez közelít. Az Aldi ezzel szemben szigorúbb hard-diszkont modellre kezd el építeni, elsősorban az árérzékeny vásárlókat célozva.
A nyereségességről szóló kérdésekre válaszolva a vezetők az állami szabályozás szerepét is kiemelték. Elmondásuk szerint a Magyarországon elérhető profitráták és működési feltételek jelentősen eltérnek a környező országokétól, a cél ugyanakkor a nyereséges működés. Úgy látják, az árak mostanra olyan szintre kerültek, amely mellett a kormánynak lehetősége lenne felülvizsgálni az élelmiszer-kereskedelmet érintő szabályozásokat. Ennek részeként támogatják az Országos Kereskedelmi Szövetség javaslatát az árrésstop kivezetésére, érvelésük szerint ugyanis az élelmiszerárak jelenleg csökkennek Magyarországon. Az árrésstop több mint 200 terméküket érinti, amelyek a forgalmuk több mint 10 százalékát adják.
