Megkezdődött az Európai Ügyészséghez csatlakozás előkészítése Magyarországon
Budapesten szakmai egyeztetést tartottak Magyarország Európai Ügyészséghez való csatlakozásának részleteiről. A tárgyaláson Laura Codruța Kövesi európai főügyész a kormány képviselőivel és a legfőbb ügyész helyettesével folytatott megbeszélést az Igazságügyi Minisztériumban.
A megbeszélésen áttekintették a csatlakozáshoz szükséges jogalkotási és intézményi feladatokat. A kormányzati tájékoztatás szerint a folyamat célja egy független és objektív kiválasztási eljárás megteremtése.
Az első jogszabálycsomag még 2026-ban az Országgyűlés elé kerülhet. Ennek része lesz az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztási rendszerének kialakítása, amelyhez három törvény módosítása szükséges.
A jogalkotási feladatok két szakaszban valósulnak meg. Az első szakaszban az európai ügyész és a delegált európai ügyészek kiválasztási rendszerének kialakítása történik meg, amelynek célja a lehető legmagasabb szintű függetlenség, objektivitás és szakmai megalapozottság biztosítása. A magas szakmai elvárások miatt a jogalkotási folyamat hosszabb előkészítést igényel, beleértve a széles körű konzultációt az érintett szervezetekkel a kiválasztási feltételekről és az eljárás részleteiről.
Az Európai Ügyészség az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozással, a vádhatósági eljárások lefolytatásával és az elkövetők bíróság elé állításával megbízott független uniós szerv. Hatáskörébe tartozik az unió pénzügyi érdekeit sértő költségvetési csalás, az aktív és passzív hivatali vesztegetés, hűtlen kezelés, a pénzmosás, a határokon átnyúló adócsalás és az ehhez kapcsolódó bűncselekmények.
Az Európai Ügyészség hatáskörébe nem tartozó büntetőügyekben továbbra is Magyarország ügyészsége, illetve a létrejövő Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal jár el közvádlóként, a büntetőjogi felelősségről pedig változatlanul a magyar bíróságok döntenek a magyar jogrend alapján.
