Az álláskeresők fele aggódik a mesterséges intelligencia miatt
Egy országosan reprezentatív kutatás szerint a magyar álláskeresők közel fele, 46 százaléka tart attól, hogy a mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatások visszaélhetnek a személyes adataival. Hasonló arányban, 45 százalékban gondolják úgy, hogy az ilyen programokból származó információk nem minden esetben megbízhatóak.
A felmérés szerint minden harmadik magyar úgy véli, hogy nem tudatosan ugyan, de már használ mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, míg csupán minden ötödik mondja azt, hogy egyelőre csak hallott ezekről a rendszerekről. A válaszadók fele tudatosan használja ezeket a szolgáltatásokat, minden tizedik megkérdezett pedig kifejezetten rendszeresen él az általuk nyújtott lehetőségekkel. A tudatos és rendszeres használók körében felülreprezentáltak a 18–29 évesek, valamint a fővárosban és Közép-Magyarországon élők.
Az ilyen szolgáltatásokat használók 35 százaléka tartja megbízhatónak és hitelesnek a mesterséges intelligenciától kapott információkat, míg 16 százalékuk inkább nem bízik ezekben. A válaszadók negyede a hagyományos keresést elhagyva inkább mesterséges intelligenciát használ információszerzésre, további 35 százalékuk pedig fokozatosan erre tér át. A magyarok 29 százaléka saját bevallása szerint egyelőre egyáltalán nem használ intelligens rendszereket, mindössze 13 százalék alkalmazza úgy az új technológiát, hogy közben továbbra is a hagyományos információkeresést részesíti előnyben.
A mesterséges intelligenciára épülő programokat főként összetett keresésekre, konkrét problémák megoldásához kapcsolódó tanácskérésre, fordításra, valamint termék- és szolgáltatáskeresésre használják. A válaszadók 11 százaléka szórakozásból is beszélget az ilyen eszközökkel.
Az álláskeresés során még visszafogottabb a bizalom
A magyar álláskeresők jellemzően állásportálokon, 47 százalékban, böngészős kereséssel, 30 százalékban, barátok és ismerősök ajánlására, 26 százalékban, illetve a közösségi médiában, 25 százalékban keresnek állást. A válaszadók mindössze 7 százaléka él munkakeresése során a mesterséges nyelvi modellek nyújtotta lehetőségekkel, így például az álláshírlevelek népszerűbbek, és még korábbi kollégáiknál is előbb érdeklődnek üres pozíciókról, mint a ChatGPT-nél.
A válaszadók többsége ugyanakkor nyitott lenne olyan mesterséges intelligencia-megoldásokra az álláskeresése során, amelyek a karrierlehetőségeik feltérképezésében segítenék őket. Az álláskeresők segítésére ma már olyan komplex, karriertámogató eszközrendszer áll rendelkezésre, amelyben meghatározó szerepe van a mesterséges intelligenciának. Az AI-támogatott keresőnek köszönhetően a jelentkezőnek már nem kell pontosan tudnia egy pozíció nevét, természetes nyelven, akár egy-egy számára fontos részletet kiemelve is megfogalmazhatja, milyen munkát keres, így személyre szabottabb és sok esetben relevánsabb találatokat kaphat a hagyományos keresésnél.
A visszajelzés hiánya a legnagyobb nehézség
A felmérés szerint a hazai álláskeresők körében a legnagyobb nehézséget a visszajelzés hiánya jelenti: ez a munkavállalók több mint fele, 55 százaléka számára jelentett problémát a legutóbbi álláskeresése során. A három leggyakoribb nehézség közé tartoznak emellett a homályosan vagy zavarosan megfogalmazott álláshirdetések, 24 százalék, illetve azok, amelyek nem tartalmaznak elegendő információt a munkáltatóról, 15 százalék.
A toborzási folyamatok több pontján is növelheti a hatékonyságot a mesterséges intelligencia bevonása, a szakemberek jelentős része mégsem él vele. Ennek oka a bizalmatlanság mellett az információhiány is: a HR-szakemberek 14 százaléka használja a napi feladatai során, ami elmarad a 20 százalékos európai uniós átlagtól.
