1901 óta nem tapasztalt szárazság és hőség sújtotta Magyarországot
A 2026-os nyár Magyarország történetének legszárazabb és második legmelegebb nyara lett 1901 óta. A hivatalos meteorológiai szolgálat elemzése szerint az országot sújtó aszály és a hőhullámok az egész északi féltekén jelentős mezőgazdasági károkat és erdőtüzeket okoztak.
A szárazság már a télen elkezdődött
A rendkívüli szárazság hátterében két fő tényező áll: a felmelegedő légkör több nedvességet képes magában tartani, valamint a nagytérségi légáramlások átrendeződése miatt az óceáni anticiklonok elzárták a csapadékot hozó nedvesség útját. A probléma már a téli félévben elkezdődött, mivel az elmaradt csapadék miatt a nyár rendkívül száraz talajjal indult, ráadásul a szokásos kora nyári esők is szinte teljesen elmaradtak.
Hőkupolahatás és afrikai hőhullámok
Június végén egy hosszan tartó anticiklon hatására a Szaharából érkezett meg az első nagy hőhullám. A száraz talaj, az erős napsugárzás és az anticiklon együttesen hozta létre a hőkupolahatást, amelynek során a délről érkező levegő tovább forrósodott ahelyett, hogy lehűlt volna. A felhőképződés teljesen leállt. Július végén egy újabb, Afrikából származó extrém forró légtömeg árasztotta el a térséget, a hidegfrontok pedig elkerülték a Kárpát-medencét, így nem tudták enyhíteni a hőséget. Ez az időszak egészen augusztus elejéig, utóhatásaiban pedig szeptember első feléig kitartott.
Globális légköri folyamatok állnak a háttérben
A tartós szárazság globális légköri folyamatokra vezethető vissza. Az Atlanti-óceán felett egy hatalmas anticiklon épült ki, amely blokkolta a trópusokról érkező nedvességet, a szélrendszere pedig elfújta a meleg felszíni vizet Afrika partjaitól. A mélyből feláramló hidegebb tengervíz tovább csökkentette a párolgást. Ez az anticiklon a hurrikánok kialakulását is gátolta, amelyek jelentős nedvességet szállíthatnának északabbra. Mivel az óceán felől alig érkezett nedvesség, a csapadékot hozó mérsékelt övi ciklonok gyengék maradtak, és a szokásosnál jóval északabbra szorultak.
A Kárpát-medence különösen súlyosan érintett
A Kárpát-medencét különösen súlyosan érintette ez a megváltozott légköri cirkuláció. A ciklonok északi elvonulása miatt hazánkba többnyire csak a frontok legyengült, kiszáradó pereme jutott el, az Alpokon és a Kárpátokon átbukó levegő pedig elvesztette maradék nedvességét is. Emiatt fordulhatott elő, hogy bár a határokon túli hegyvidékeken esett az eső, Magyarország belső területein szinte alig hullott csapadék.
Bizonytalan a jövő
A legfőbb kérdés, hogy ez az állapot tartósan megmarad-e. Ha a sarki hideg levegő megerősödik, és a ciklonok pályája újra délebbre tolódik, van esély a nedvesebb nyarak visszatérésére. Ha azonban a globális felmelegedés folytatódik, a 2026-os történelmi aszályt kiváltó száraz és forró légköri rendszer hosszú távon is mindennapossá válhat.
