Fordulat jöhet a KATA-szabályokban: havi 130 ezer forintos adóteher érkezhet a vállalkozóknak
A kata tételes adójának esetleges emelése egy bizonyos értékhatárig nem adóemelésnek, hanem a minimálbér növekedéséhez igazodó, elmaradt korrekciónak tekinthető. A számítások szerint a társadalombiztosítási jogosultságok szinten tartása érdekében a havi teher 130 ezer forintra emelése is indokolt lehet, amelyet egy 40 százalékos kulcsú progresszív adó egészíthetne ki a kiugró bevételek és a bújtatott foglalkoztatás visszaszorítására.
Ahhoz, hogy megállapíthassuk, hol végződik a korrekció és hol kezdődik a tényleges adóemelés, a kata havi összegét nem az inflációhoz vagy az átlagbérekhez, hanem a minimálbérhez érdemes viszonyítani – írja Angyal József okleveles adószakértő. Ez határozza meg ugyanis a társadalombiztosítási ellátások minimális összegét.
Amikor az adónemet 2013-ban bevezették, a minimálbér 98 ezer forint volt. Az 50 ezer forintos tételes adóhoz akkor 81 300 forintos járulékalap társult, ami az akkori minimálbér 83 százalékát tette ki, viszonylag stabil alapot biztosítva a teljes tb-ellátáshoz.
Jelenleg, 2026-ban a minimálbér már 322 800 forint. Ezzel szemben a kata 50 ezer forintos tételes adója után járó járulékalap csupán 108 ezer forint, ami az idei kötelező legkisebb bérnek mindössze a 33 százaléka. Ez az eltolódás jelentős visszaesést eredményez a katás vállalkozók jövőbeli ellátásaiban.
A szakember egy példával is illusztrál. Ha például a havi adóteher folyamatosan követte volna a minimálbér emelkedését, az idei évben már 267 924 forintos járulékalapot kellett volna elérni, ami havi 124 585 forintos adófizetést indokolna. Egy ekkora mértékű emelés tehát csupán az eddig elmaradt kiigazítást pótolná, megvédve a vállalkozókat a nyugdíj és a gyes elértéktelenedésétől.
A 2027-re várható minimálbér-emelést is számításba véve a kata havi díjának 130 ezer forintra módosítása még mindig csak a szükséges arányosításnak felelne meg.
A rendszer tisztítása érdekében a szabályozást is érdemes lenne finomhangolni – írja Angyal József. A cégek felé történő számlázás önmagában nem jelent bújtatott munkaviszonyt, a visszaélések azonban elkerülhetők lennének, ha az egyazon megrendelő felé kiállított, évi 6 millió forintot meghaladó számlaérték feletti részre 40 százalékos adót vetnének ki. Emellett indokolt lenne a progresszív adózás bevezetése is, ahol az alapvető éves bevételi keretet 12 millió forintnál húznák meg, és bár efelett is megmaradhatna a katás jogviszony, a határértéket meghaladó összegre szintén 40 százalékos adókulcs vonatkozna.
