Átalakítja a kormány az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert
Érdemi módosításokat tervez a kormány az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben (EKR), hogy megszüntesse a visszaélésekre lehetőséget adó kiskapukat. A 2027-ben életbe lépő új szabályozás a lakossági fókusz helyett az ipari energiamegtakarításra helyezi a hangsúlyt, míg a megmaradó lakossági forrásokat célzottan az energiaszegény háztartásokra, elsősorban szigetelési programokra fordítják.
Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikáért felelős államtitkára egy háttérbeszélgetésen megerősítette, hogy az iparági egyeztetéseket követően döntöttek a hazai energiamegtakarítási program módosításáról. Az eredetileg uniós előírásra épülő EKR lényege, hogy a hazai energiakereskedők – például az MVM, a Mol vagy a MET – a forgalmuk meghatározott százalékát kötelezően energiahatékonysági beruházásokra fordítják, és ezt hitelesített energiamegtakarítások (HEM) formájában igazolják.
Kiszűrik a közvetítői szerepeket
Az elmúlt években a rendszerbe olyan közvetítő cégek épültek be, amelyek érdemi hozzáadott értéket nem teremtve lefölözték a hasznot, a költségeket pedig olykor túlárazva hárították át a fogyasztókra. A tervek szerint az ilyen jellegű, sokszor csak a haszon lefölözésére épülő közvetítői szerepeket teljesen kiiktatják a rendszerből.
Eltolódnak a támogatási arányok
A legjelentősebb szakmai változás a támogatások arányának eltolódása lesz. Mivel a hazai villamosenergia- és gázfogyasztásban az ipar súlya jóval nagyobb a lakosságénál, ráadásul a visszaélések is jórészt a lakossági szegmensben történtek, a jövőben a források 50 százalékát ipari, 25 százalékát lakossági projektekre fordítják majd, míg a fennmaradó 25 százalék felhasználásáról szabadon lehet dönteni. Az ipari fogyasztóknak lehetőségük lesz arra is, hogy a saját energiamegtakarítási beruházásaikat számolják el.
Az energiaszegény háztartásokra fókuszál a lakossági támogatás
A lakossági támogatásoknál a fókusz az energiaszegény területekre és háztartásokra kerül, amihez átdolgozzák a hitelesített energiamegtakarítási intézkedések katalógusát is. A korábbi rendszer révén mintegy 200 ezer lakás kapott födémszigetelést, ami javította az otthonok hőérzetét és csökkentette a fűtési költségeket; az új irányelvek szerint a jövőben még célzottabban kell felhasználni ezeket a forrásokat.
A szakértők szerint a legolcsóbb energiatermelés továbbra is a megspórolt energia. Egy jól szigetelt hazai lakásállománnyal a téli gázfogyasztás harmada, mintegy egymilliárd köbméter gáz lenne megtakarítható, és a nyári csúcsidőszakokban is drasztikusan csökkenne a légkondicionálók áramigénye. Ez nemcsak a fogyasztóknak jelentene könnyebbséget, de jelentősen mérsékelné az állam energiaimport-igényét és a rezsicsökkentés fenntartásának költségeit is.
A társadalmi és iparági egyeztetéseket követően jelenleg az új szabályozás jogszabályba foglalása zajlik. Az államtitkár várakozásai szerint az EKR megtisztított, hatékonyabb formában 2027. január 1-jén léphet életbe.
