Kamatstop: 200 ezer adós maradt védelem alatt, de a törlesztőrobbanás kockázata továbbra is fennáll
Hiába jelentette be a kormány júniusban, hogy szeptember 30-án megszünteti a lakossági jelzáloghitelek kamatstopját, a több mint 200 ezer érintett adós egyelőre továbbra is védve marad a piaci kamatoktól. A kivezetéshez ugyanis nem sikerült megállapodni a leginkább sérülékeny hitelesek védelméről, így új határidőt sem jelöltek ki, az intézkedés változatlan feltételekkel, határozatlan ideig fennmarad.
A kamatstop 2022. január 1-jén indult. Az eredetileg ideiglenesnek szánt intézkedés a változó kamatozású jelzáloghitelek referencia-kamatát a 2021. október végi szinten rögzítette. Az intézkedést azóta többször meghosszabbították.
A fordulatot Boda Nikoletta, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte a parlamentben szeptember 17-én. Elmondása szerint a kormány több körben egyeztetett a Magyar Bankszövetséggel, de nem sikerült olyan konstrukciót kialakítani, amely kellő garanciát adott volna arra, hogy a kamatstop megszüntetése után ne emelkedjen jelentősen az érintett ügyfelek törlesztőrészlete.
A Pénzcentrum megkeresésére a Pénzügyminisztérium azt közölte, hogy az előzetes becslések alapján körülbelül 200 ezres ügyfélkör egytizedét érintheti érzékenyen a változás. Az egyeztetések folytatódnak, hogy a leginkább kitettek számára közösen elfogadható megoldást találjanak.
A Magyar Bankszövetség szerint az általános kamatstop fenntartása hosszabb távon nem fenntartható. A szervezet hangsúlyozta, hogy a rendkívüli intézkedéseknek csak átmeneti jelleggel van létjogosultságuk, és a jövőben a valóban rászoruló, sérülékeny ügyfelek célzott támogatását tartanák indokoltnak. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a kamatstop eddig több mint 500 milliárd forintos veszteséget okozott a bankszektornak, amelynek mintegy 30 százaléka az adósok mindössze 5 százalékához kapcsolódik.
Az MNB adatai szerint az érintett szerződések átlagos fennálló tartozása mintegy 3,8–3,9 millió forint, a sérülékenyebb adósoknál azonban már 8,6 millió forint körüli az átlagos tartozás. A sérülékeny állomány mintegy 19 ezer szerződésből áll, összesen 164 milliárd forintos hitelösszeggel.
Argyelán János, a Bankmonitor elemzője szerint a kamatstop kivezetése önmagában nem feltétlenül jelentene drámai törlesztőrészlet-emelkedést az átlagos érintett adósok számára, ugyanakkor a magasabb tartozással és hosszabb hátralévő futamidővel rendelkező háztartások már érezhető többletteherrel szembesülhetnének. Jelenleg a referenciamutatóhoz kötött jelzáloghiteleknél a BUBOR értéke van rögzítve: a háromhavonta változó kölcsönöknél 2,02 százalékos, a hathavonta változó hiteleknél 2,17 százalékos, míg a 12 havonta változó kölcsönöknél 2,40 százalékos szinten. Ezekhez képest a jelenlegi 5,47, illetve 5,49 százalékos piaci BUBOR-szint 3,09–3,45 százalékpontos kamatemelkedést jelentene.
Egy 3,9 millió forintos fennálló tartozás esetén, ahol a kamat 5,02 százalékról 8,47 százalékra emelkedne, 5–20 éves hátralévő futamidő mellett ez nagyjából 6300–8000 forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést jelentene. A sérülékeny adósoknál a törlesztőrészlet akár 14–17,6 ezer forinttal is emelkedhetne a hátralévő futamidőtől függően.
A Bankmonitor számításai szerint az új, lakáshitel kiváltására szolgáló jelzáloghitelek kamata jelenleg 6–6,5 százalék körül indul. Ha a kamatstop megszűnése után a régi hitel kamata ennél alacsonyabb maradna, a hitelkiváltásnak önmagában a kamat miatt nem lenne érdemi előnye. Ha azonban az új hitel kamata kedvezőbb lenne, meg kell vizsgálni az előtörlesztés és az új hitel felvételének költségeit is.
Palkó István, a Portfolio vezető elemzője szerint a kamatstop szeptember 30-i kivezetésének júniusi bejelentése már akkor is kérdéseket vetett fel. Nem zárta ki, hogy a kormány az OTP és más bankok alkotmánybírósági beadványának sorsát is megvárja. Az elemző szerint a kivezetés feltételeit az is kedvezőbbé teszi, hogy idén jelentősen csökkent a hozamkörnyezet: a 3 havi BUBOR az év eleji mintegy 6,5 százalékról 5,5 százalék környékére mérséklődött.
A kamatstop a bankszektornak is jelentős költséget okozott. Palkó István korábbi számításai szerint a 2025 végéig felhalmozott veszteség már mintegy 440 milliárd forint volt, és az idei átértékelődési veszteségekkel együtt az összeg 500 milliárd forint fölé kerülhetett. Az elemző szerint fontos különbséget tenni a bruttó és a nettó veszteség között, mivel a kamatstop a magasabb kamatkörnyezet időszakában bizonyos hitelminőségi kockázatoktól is megóvhatta a bankokat.
