Világörökségi címre pályázik a magyar limes szakasz
A Magyar Limes Szövetség kezdeményezi, hogy a Hadrianus-palota és a római limes teljes magyarországi szakasza az UNESCO világörökség része legyen. A római birodalom határvonala három kontinensen, mintegy 6500 kilométeren át húzódott, és jó esély van rá, hogy a közeljövőben teljes egészében világörökségi helyszínné váljon.
Dr. Balogh Tamás területfejlesztési szakértő, a Magyarországi Limes Fejlesztési Koncepciójának társszerzője szerint a modern kulturális turizmusban a vendégek már nem kizárólag fizikai romokat, hanem komplex élményeket, történeteket és kontextust keresnek. Az UNESCO-cím globálisan elismert garancia és hívószó, amely felhelyezi a térséget a világ turisztikai térképére. Ahol a régészeti örökség a föld alatt található, ott a láthatóvá tétel nem feltétlenül ásatást jelent, hanem innovatív interpretációt: digitális rekonstrukciókat, tematikus tanösvényeket, tájépítészeti jelöléseket.
A világörökségi cím a helyben már meglévő turisztikai kínálatot, a gasztronómiát, a borkultúrát, az ökoturizmust, a kerékpáros és vízi utakat, valamint a kulturális programokat összefűző ernyőmárka. Az UNESCO-effektus a cím odaítélését követő 1-3 évben 10-30%-os forgalomnövekedést generálhat beruházás nélkül.
A szakértő szerint egy ilyen léptékű, évtizedes projekt csak egységes, központi fejlesztési koncepció mentén működhet. A szakmai koordinációért a Magyar Limes Szövetség felel, amely több mint 50 érintett önkormányzatot és szakmai műhelyt tömörít. A cél egy olyan keretrendszer, ahol a központi arculat egységes, de az egyes települések a saját helyi sajátosságaikra építve dolgozzák ki a helyi projekteket.
Ha egyetlen kiemelt helyszín akarja dominálni a teljes hazai limes-szakaszt, az három súlyos veszéllyel jár. Egyrészt széteshet a hálózati szinergia, mert a világörökségi cím ereje a 63 helyszín összefogásában rejlik. Másrészt sérülhetnek az UNESCO-kritériumok, mivel a cím megtartásának feltétele az egységes kezelési terv és a közös menedzsment. Harmadrészt egyenlőtlenné válhat a források eloszlása, és a kisebb települések kiszállhatnak az összefogásból.
A szakértő szerint a limes-fejlesztéseket nem luxusberuházásként, hanem egy már meglévő gazdasági alap kiaknázásaként kell tekinteni. A projekt nem arról szól, hogy a semmiből építenek új gigaberuházásokat, hanem hogy a már működő helyi vállalkozásokat, panziókat, éttermeket látják el egy nemzetközi marketing- és minőségi pecséttel. A fejlesztések jelentős része nem infrastrukturális beruházás, hanem marketingre, digitális interpretációra és hálózati együttműködésekre épül.
Az évi 3 milliós látogatónövekedési szám a teljes magyarországi szakaszra, mind a 63 helyszínre és 10-15 évre kivetített aggregált mutató. A fő küldőpiacok közé tartozik a dunai szállodahajók nemzetközi közönsége, valamint a belföldi és közép-európai aktív és kulturális turisták, iskolai csoportok és családok.
A 2014-es Fejlesztési Koncepció régészeti és tudományos alapjai ma is érvényesek, de a turisztikai trendek, a digitalizáció és a finanszírozási struktúrák az elmúlt több mint tíz évben átalakultak. A koncepció folyamatos felülvizsgálat alatt áll, a hangsúly a nehézkes infrastrukturális fejlesztésekről a meglévő kínálat hálózatba szervezésére és digitális összekapcsolására helyeződött át.
A szakértő szerint a limes-projekt a desztináció-diverzifikációt szolgálja: nem sűríti egy helyre a tömeget, hanem szétteríti a látogatókat a Duna mentén. Ez a hívószó nem a tömegturizmust növeli, hanem a tudatos, lassú turizmus áramlását menedzseli.
