Súlyos veszélyben lehetnek a sportolók a klímaváltozás miatt
A klímaváltozással párhuzamosan egyre komolyabb fenyegetést jelent a szélsőséges hőség a sportolók számára. Augusztus 3-án a 26 éves, fidzsi-szigeteki Saimoni Vunilagi elindult otthonról, hogy a csapattársaival edzzen. A tréning után kórházba kellett szállítani, ahol néhány nappal később életét vesztette.
A japán másodosztályban szereplő Kyuden Voltex közleménye szerint a játékosnál súlyos hőguta tüneteit észlelték. Aznap délre Fukuokában 35 fokig emelkedett a hőmérséklet, a páratartalom pedig meghaladta a 75 százalékot, miközben a városban már egy hónapja nem mérték 30 fok alatti napi csúcshőmérsékletet.
Vunilagi esete nem egyedülálló, hiszen 2026-ban számos, a hőséggel összefüggő egészségügyi incidens történt a sportvilágban. Jakub Menšík és Jekatyerina Alekszandrova teniszezők 30 fok feletti hőségben estek össze mérkőzés közben, Dél-Koreában egy maratonon nyolc futót kellett kórházba vinni, a Tour de France-győztes Tadej Pogačar pedig kifejezetten veszélyesnek nevezte az idei hőséget. A nyári labdarúgó-világbajnokságon emellett ivószüneteket vezettek be minden mérkőzésen.
Madeleine Orr, a Torontói Egyetem sportkörnyezettani kutatója szerint a sportvilágnak a villámláshoz hasonló, egységes protokollra lenne szüksége a szélsőséges hőség kezelésére. A szakértő rámutatott, a legtöbben ismerik azt a szabályt, miszerint villámlás esetén 30 perces szünetet kell tartani, és hasonló előírásra lenne szükség hőség idején is, amelyet mindenhol kötelezően alkalmazni kellene.
Hozzátette, az emberek hajlamosak alábecsülni a veszélyt, mert úgy gondolják, korábban is volt már ilyen meleg, ám a mostani hőhullámok a korábbiaknál jóval szélsőségesebbek. Christian Day, a Rugby Players’ Association főtitkára szerint az edzők jelentős része akadályként tekint a hőséggel kapcsolatos korlátozásokra, a játékosok pedig nem akarnak gyengének tűnni, pedig néha saját maguktól kell megvédeni őket.
Szerinte egyértelmű küszöbértékekre van szükség, amelyek elérésekor mérlegelés nélkül le kell állítani a tevékenységet. A World Rugby 2025-ben már frissítette irányelveit, amelyek egy 0 és 250 közötti hőstressz-index alapján az ivószünettől a mérkőzések elhalasztásáig terjedő intézkedéseket írnak elő, ám a játékosok nagyságrenddel több időt töltenek edzéssel, mint mérkőzésekkel.
A hőguta egy hirtelen fellépő, életveszélyes állapot, amely során a szervezet túlhevül és képtelenné válik a hűtésre, ez pedig szervkárosodáshoz és akár egy órán belül halálhoz vezethet. A hőguta száz százalékban megelőzhető, ezért minden egyes haláleset eggyel több a kelleténél – hangsúlyozta Orr.
Hozzátette, a jó fizikai kondíció nem nyújt védelmet, sőt a nagyobb testű sportolók, mint a rögbisek, fokozottan veszélyeztetettek, mert a testük gyorsabban felmelegszik. Day pedig arra figyelmeztetett, hogy az élsport felelőssége különösen nagy, mivel az utánpótlás-korosztályok pontosan azt utánozzák, amit a profik tesznek.
