Húzós ősz vár a magyar munkavállalókra: kemény döntéseket hozhatnak a cégek a fejük felett?
Több hónappal az áprilisi választások és az új kormány felállása után a politikai szereplők élesen eltérően ítélik meg a magyar gazdaság helyzetét, ám a makrogazdasági adatok egyelőre nem mutatnak drasztikus összeomlást a munkaerőpiacon. Bár a nyár folyamán történtek jelentős gyárbezárások, a foglalkoztatottság kismértékben nőtt, a szakértők pedig átfogó leépítési hullám helyett óvatos, szektorfüggő őszi toborzási szezonra számítanak.
A gazdaság fenntarthatatlanná válására és a növekvő munkanélküliségre figyelmeztetett a Tisza-kormány alatt az ellenzék, miközben a képviselők a friss gyárbezárásokkal érveltek az új vezetés gazdaságpolitikájával szemben.
A politikai aggodalmakat látszólag igazolták a nyári hónapok nagy visszhangot kiváltó csoportos létszámleépítései. Mintegy hatszáz munkahely szűnt meg a jászberényi Electroluxnál, négyszáz a tószegi kerékpárgyárban, és hasonló nagyságrendű elbocsátást jelentett be a győri WKW is. Emellett a korábbi kormányzathoz kötődő média- és építőipari cégeknél is jelentős, több száz fős leépítések történtek júniusban és júliusban.
A statisztikai adatok azonban árnyalják ezt a képet. A leépítések ellenére május és július között országosan több mint harmincezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma a tavaszi időszakhoz képest. A hazai munkaerőpiac egyik legmeghatározóbb tényezője továbbra is a demográfia: a foglalkoztatási ráta nyáron kiemelkedően magas, közel 66 százalékos volt, ami elsősorban annak tudható be, hogy 2023 végétől 2026 tavaszáig több mint kilencvenezer fővel csökkent a munkavállalási korú népesség. Bár a munkanélküliek száma minimálisan emelkedett, az álláskeresés átlagos időtartama ezzel párhuzamosan tizenkét hónapra rövidült.
A jövőbeli kilátások mindezek fényében felemásak. A vállalatok toborzási szándékát mérő mutatók őszre kifejezetten borúlátóvá váltak, mivel a cégek nagyobb arányban terveznek létszámcsökkentést, mint bővítést. A munkaerőpiaci szakértők szerint ugyanakkor sem egységes leépítési hullámra, sem látványos fellendülésre nem kell számítani, a piacot sokkal inkább az ágazati különbségek és az erőteljes megosztottság jellemzi.
Az őszi időszakban célzott toborzási hullámok indulhatnak, amint a vállalatok megpróbálják bepótolni a nyári lemaradást és felkészülni az év végi főszezonra. Bizonyos szektorokban, például a logisztikában és a kiskereskedelemben újra élesebbé válhat a munkaerőhiány.
A tartós és érdemi javuláshoz ugyanakkor kiszámíthatóbb gazdasági környezetre, az export fellendülésére és a belső fogyasztás erősödésére lenne szükség. Amíg ezek a feltételek nem teljesülnek, a cégek óvatosak maradnak, a munkaerőpiacon pedig ágazatonként és régiónként eltérő, lassú alkalmazkodási folyamat várható.
