Veszélyben sok magyar gazda? Bármikor beüthet a baj, ebbe bele is halhatnak
A munkavédelmi hatóság 2026 első hat hónapjában 3779 munkáltatónál összesen 130 035 munkavállaló munkakörülményeit vizsgálta. Az ellenőrzött munkáltatók 74,54 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot, a vizsgált dolgozók közül csaknem 80 ezren voltak érintettek valamilyen hiányosságban. A hatóságnak 2022 alkalommal kellett közvetlen balesetveszély miatt azonnali intézkedést hoznia, a kiszabott munkavédelmi bírságok összege meghaladta a 620 millió forintot.
A legsúlyosabb szabálytalanságokat az építőiparban tárták fel, a feldolgozóiparban elsősorban a gépek biztonsági berendezéseivel akadtak problémák, valamennyi vizsgált ágazatban visszatérő hiányosságot jelentett a villamos biztonság. Fél év alatt 80 súlyos munkabalesetet jelentettek, ezek közül 33 halálos kimenetelű volt.
A mezőgazdaságban 2026 első felében 158 munkáltatót ellenőriztek, ami nem a bekövetkezett balesetek számát jelenti, mivel az ellenőrzések és a munkabalesetek külön statisztikát alkotnak. Az agrárium azért tartozik a kiemelten ellenőrzött ágazatok közé, mert a munkavállalók egészsége és biztonsága itt gyakrabban, illetve súlyosabb módon lehet veszélyeztetve.
A mezőgazdasági munkavégzés számos sajátos kockázattal jár: a traktorok, rakodók, betakarítógépek és egyéb munkagépek használata mellett veszélyt jelenthet az elektromos berendezések használata, a növényvédő szerek és egyéb vegyi anyagok kezelése, a nagy fizikai megterhelés, valamint az állatokkal végzett munka is. A munka sok esetben nem állandó, könnyen ellenőrizhető munkahelyen történik, a dolgozók szántóföldeken, telepeken vagy más külterületi helyszíneken dolgozhatnak, gyakran egymástól távol, így egy balesetnél a segítségnyújtás is nehezebb lehet.
A 2025-ös munkavédelmi jelentés szerint a legtöbb munkabalesetet a feldolgozóiparban regisztrálták, 7151 esetet. A szállítás és raktározás területén 3234, a kereskedelem és gépjárműjavítás ágazatában pedig 2498 munkabaleset történt. A munkavállalói létszámhoz viszonyított halálos munkabaleseti gyakorisági mutatók alapján 2025-ben az építőipar és a mezőgazdaság számított a két legveszélyesebb ágazatnak.
A 2025-ös adatok szerint a mezőgazdaság, erdőgazdaság nemzetgazdasági ágazatban 269 munkáltatót ellenőriztek, és az érintettek 75 százalékánál találtak valamilyen munkavédelmi szabálytalanságot. Ugyanebben az évben 592, három munkanapon túl gyógyuló sérüléssel járó munkabalesetet regisztráltak az ágazatban, tíz eset pedig halálos kimenetelű volt. 2024-ben a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat területén összesen 581 munkabalesetet regisztráltak, ezek közül nyolc végződött halállal, a halálos áldozatok mind férfi munkavállalók voltak. Hosszabb távon az esetszámok csökkenő tendenciát mutatnak: 2005-ben még mintegy 1240 mezőgazdasági munkabalesetet regisztráltak, tíz évvel később pedig mindig 770 fölött volt az éves esetszám.
A munkavédelmi jelentés szerint a balesetek közvetlen kiváltó oka sok esetben valamilyen munkavállalói szabálytalanság, például figyelmetlenség volt, ugyanakkor a háttérben szinte minden esetben munkáltatói mulasztás is megjelenik. Ilyen lehet, ha nem állnak rendelkezésre a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek, hiányos a munkavédelmi oktatás, nem megfelelő a munkaszervezés, vagy a munkáltató nem gondoskodik a kockázatok megfelelő kezeléséről.
Az agráriumban az egyre gyakoribb tartós hőhullámok, valamint az extrém napi hőingadozások fokozhatják a munkavállalók fizikai terhelését, ez különösen a szabadban végzett nehéz fizikai munka esetében jelent problémát. A mezőgazdasági munkák sokszor időszakosan, nagy intenzitással zajlanak, a vetés vagy a betakarítás időszakában a munkavállalók hosszabb ideig dolgozhatnak, miközben a munkát az időjárás és a termelési ciklusok is sürgetik. A fáradtság, a hőség és a nagy fizikai terhelés együttesen növelheti a figyelmetlenség kockázatát.
A friss munkavédelmi adatok egyik legfontosabb tanulsága az lehet, hogy a balesetek megelőzését nem lehet kizárólag a munkavállaló felelősségének tekinteni. A megfelelő gépállapot, a munkavédelmi oktatás, a kockázatok felmérése, a szükséges védőeszközök biztosítása és a biztonságos munkaszervezés egyaránt hozzátartozik ahhoz, hogy a mezőgazdasági munka kevesebb emberi áldozattal járjon.
