Kínai import erősödése és ágazati eltérések alakítják a közép-európai gazdaság kilátásait
A közép- és kelet-európai vállalatok helyzetét ma már nagyobb mértékben határozza meg, hogy melyik ágazatban működnek, mint az, hogy melyik országban – derül ki a Coface friss elemzéséből. A régióba irányuló kínai import egy év alatt mintegy 17 százalékkal nőtt, ami tovább erősíti a versenyt, és különösen a járműiparban, a vegyiparban és a fémiparban helyez nyomást a helyi vállalatokra.
A Coface előrejelzése szerint a közép- és kelet-európai térség gazdasági növekedése a 2025-ös 2,1 százalékról 2026-ban 2 százalékra lassulhat, 2027-ben viszont 2,3 százalékra gyorsulhat. Magyarországon a kiskereskedelem kedvezőbb helyzetben van, a vegyiparnak ugyanakkor gyenge kereslettel, energiafüggőséggel és gyengülő profitkilátásokkal kell megküzdenie.
A CEE Sectorial Heatmap 2026 tanulmány szerint az ágazatok közötti különbségek egyre nagyobbak: míg az infokommunikációs ágazat és több, uniós források által támogatott terület kedvezőbb helyzetben van, a fémipar és a vegyipar számos országban magas energiaköltségekkel, szabályozási terhekkel és erős külföldi versennyel küzd. A visszafogott kínai belső kereslet miatt a kínai gyártók egyre erőteljesebben jelennek meg az exportpiacokon, ezen belül Európában.
További kockázatot jelentenek a Hormuzi-szoroson áthaladó vízi szállítás fennakadásai, amelyek hatása túlmutat az energiapiacokon. Az olaj, a földgáz, a műtrágyák, az alumínium és a petrolkémiai termékek drágulása az ellátási láncokon keresztül növeli a gyártók költségeit, és hozzájárulhat az infláció újbóli erősödéséhez a régióban.
Az egyes ágazatok helyzete jelentősen eltér. Az ICT továbbra is a régió egyik legkedvezőbb kilátásokkal rendelkező szektora, amelyet a digitális átállást ösztönző programok, a technológiai szolgáltatások iránti erős kereslet és a magasan képzett munkaerő támogat. A kiskereskedelem vegyesebb képet mutat: egyes országokban kedvező a működési környezet, másutt magasabbak a kockázatok, amit elsősorban a helyi gazdasági helyzet, a költségvetési intézkedések és a fogyasztói bizalom alakulása határoz meg.
Az uniós források több ágazatnak is támaszt adhatnak. Az Európai Unió Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközéből, valamint a SAFE programból finanszírozott beruházások jelentős lendületet adhatnak az építőipari, egészségügyi, védelmi ipari, digitalizációs és infrastrukturális projekteknek, részben ellensúlyozva a geopolitikai bizonytalanság gazdasági következményeit.
Országonként is jelentősek az eltérések. Lengyelország továbbra is az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő nagy gazdasága, Románia ezzel szemben recessziós környezettel néz szembe a költségvetési konszolidáció miatt. Szlovákiában a kiskereskedelemre a magasabb adóterhek és a gyengébb fogyasztás nehezedik, Bulgáriában viszont az építőipar profitál a kedvező finanszírozási feltételekből és az urbanizációs folyamatokból.
Magyarország gazdasági növekedése idén várhatóan a tavalyi 0,5 százalékról 1,9 százalékra gyorsul, majd 2027-ben 2,4 százalékra erősödhet, amit a stabil lakossági fogyasztás és az uniós források várható felszabadítása támogat. A kiskereskedelemben az értékesítési volumen már megközelíti a járványt követő csúcsszintet, amihez az erősödő vásárlóerő, az alacsony infláció és a választási évhez kapcsolódó költségvetési intézkedések is hozzájárulnak. A vegyipar helyzete ezzel szemben továbbra is nehéz: az ágazat árbevétele jelentősen elmarad a 2021-es csúcstól, miközben az energiafüggőség és a járműipar, valamint az építőipar gyenge kereslete szűkíti a profitkilátásokat.
Mateusz Dadej, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezető közgazdásza szerint az ágazatok közötti különbségek ma már nagyobbak, mint az országok közötti eltérések, és a jövőbeni siker egyre kevésbé múlik az általános gazdasági növekedésen, sokkal inkább azon, hogy az egyes iparágak milyen hatékonyan alkalmazkodnak a változó költségszerkezethez, a technológiai átalakuláshoz és a globális versenyhez.
Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai régiójának vezérigazgatója szerint a vállalatok számára ma nem az információhiány jelenti a legnagyobb kihívást, hanem annak felismerése, hogy mely tényezők a valóban meghatározók, ezért a megbízható adatok és az előremutató elemzések elengedhetetlenek a megalapozott döntésekhez és az ellenállóképesség erősítéséhez.
A CEE Sectorial Heatmap 2026 tanulmány 13 ágazat részletes elemzését tartalmazza 13 közép- és kelet-európai országban, és országonként összefoglaló képet ad a gazdasági környezetről.
