Már 700 forint felett a gázolaj, és a legrosszabb még csak most jön?
Oroszországban egyre súlyosabb az üzemanyag-ellátási válság: újabb két nagy olajfinomító állt le az ukrán dróntámadások után, miközben Moszkva már külföldről kénytelen benzint és dízelt vásárolni. A kieső finomítói kapacitás az európai dízelpiacot is szűkíti, ennek hatását pedig a magyar autósok is érzik.
A legfrissebb fejlemény, hogy leállt a Rosznyeftyhez tartozó szizranyi és szaratovi finomító. A szizranyi üzem szeptember 15-én állt le egy dróntámadás után, legfontosabb desztillációs egysége a teljes kapacitás mintegy 71 százalékát adja, és a javítás legalább egy hónapig tarthat. A szaratovi finomító szeptember 11-én állította le a feldolgozást, miután szintén dróntámadás érte; az üzem korábban augusztusban és szeptember elején is célpont volt. A két finomító együtt évente mintegy 15,5 millió tonna nyersolaj feldolgozására képes.
A dízelpiac helyzete még súlyosabb lehet: Oroszország hat legnagyobb dízeltermelő finomítója együtt az ország dízeltermelésének mintegy felét adja. Moszkva ezért a dízelexport korlátozását október végéig meghosszabbította, ami azt jelzi, hogy a kormány nem számít a finomítói problémák gyors megszűnésére. Több orosz régióban benzinkutakon alakult ki hiány, a leningrádi régióban már az értékesítés korlátozása is felmerült.
Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője szerint Oroszországban mostanra valódi üzemanyaghiányról lehet beszélni, ugyanakkor nem egyenletes, országos összeomlásról van szó. Az OSW adatai alapján az orosz finomítók augusztusi feldolgozása napi 3,8 millió hordó körül alakult, a válság előtt ez meghaladta az 5 millió hordót. Augusztusban legalább 22 támadás érte az orosz finomítói infrastruktúrát.
Az elemző szerint elsőre paradoxnak tűnhet, hogy a világ egyik legnagyobb olajtermelője külföldről vásárol benzint és dízelt, a magyarázat azonban az, hogy Oroszországnak nem kőolajból, hanem finomítói kapacitásból van hiánya. Augusztusban Oroszország mintegy 460 ezer tonna üzemanyagot importált tengeri úton, ebből körülbelül 370 ezer tonna benzin érkezett Indiából, Törökországból és Marokkóból, emellett Fehéroroszországból és Kazahsztánból is kerül üzemanyag az orosz piacra.
Oroszország a dízelválság előtt havi 3,3-3,4 millió tonna gázolajat és dízelt exportált. Az orosz export kiesése akkor is hatással van az európai piacra, ha az Európai Unió már közvetlenül nem vásárol érdemi mennyiségű orosz dízelt, mert a korábbi orosz vevők más forrásokból próbálják pótolni a kieső mennyiséget. A közel-keleti és oroszországi ellátási zavarok miatt szeptember 17-én újabb rekordokat döntöttek az európai gázolaj határidős árai.
Magyarországon csütörtökön 700 forint felett volt a gázolaj országos átlagára, a 95-ös benzin 635 forintba került átlagosan. A dízel egy évvel korábban még 588 forintos átlagáron szerepelt, vagyis az emelkedés meghaladja a 20 százalékot. A szeptember 17-i régiós adatok alapján a 635 forintos magyar benzinár 12 forinttal marad el a vizsgált tíz ország 647 forintos átlagától, a 709 forintos magyar gázolajár mellett pedig 724 forintos régiós átlag adódik.
A magyar piac helyzetét nehezíti, hogy az ország saját finomítói kapacítása sem működik teljesen: a százhalombattai Dunai Finomító a korábbi tűzeset után hónapokon keresztül csak részleges kapacitással működött, a kormány júliusi tájékoztatása szerint a teljes kapacitású termelés próbaüzeme szeptember 22-én kezdődhet. A MOL szeptember 11-én arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi üzemanyagpiac helyzete nagyon törékeny, és a következő mintegy 60 napban az európai dízelpiac éves csúcsszezonja következik.
A magyar kormány ezért szeptemberben nem általános árstopot vezetett be, hanem célzott támogatást adott a dízelautósoknak és a mezőgazdasági felhasználóknak: a legfeljebb 150 lóerős dízelautók tulajdonosai havi 5000 forintos kompenzációt kapnak, decemberig összesen 20 ezer forintot.
Az orosz üzemanyagválság szempontjából a következő hetek kulcskérdése, hogy az újabb finomítói kieséseket Moszkva képes lesz-e importtal és a megmaradt üzemek magasabb kihasználtságával ellensúlyozni. Ha újabb orosz finomítók esnek ki, Oroszország még több üzemanyagot importálhat, tovább korlátozhatja az exportot, és újabb nyomás kerülhet a hazai benzin- és dízelárakra. Magyarországon közben a Dunai Finomító teljes kapacitásra való visszatérése lehet az egyik legfontosabb fejlemény.
