Kapitány István: még az idén felülvizsgálják a Paks II. beruházást
Első nagyinterjújában Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a közigazgatás bürokratikus nehézségeiről, az orosz energiáról való leválás 2027-es céldátumáról, a Paks II. beruházás év végi felülvizsgálatáról, valamint a rászorulókat célzó gázolajtámogatásról és az új vagyonadóról is beszélt.
A miniszter elmondta, hogy hivatalba lépésekor elsősorban a papíralapú kommunikáció túlsúlya és a döntéshozatalba bevont szereplők indokolatlanul nagy száma lepte meg.
A szakmai kritikákat kapott, havi ötezer forintos dízeltámogatással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a korábbi, havonta 50 milliárd forintot felemésztő általános ársapkával szemben ez a megoldás csupán 10 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, miközben célzottan a rászorulókat segíti. Bár a városok élhetőbbek lennének kevesebb autóval, a közösségi közlekedés hiányosságai miatt az ország számos pontján egyelőre elengedhetetlen a gépjárműhasználat.
Elmondta, hogy a közelgő télre való felkészülés zökkenőmentes, a gáztárolók töltöttsége megfelelő, és az ellátásbiztonság is garantált.
Kapitány rávilágított, hogy az orosz gáztól való függőségünk eddig sem műszaki, hanem tisztán gazdasági okokra volt visszavezethető. A tervek szerint a jövő októberi uniós céldátumra Magyarország képes lesz alternatív forrásokból fedezni a gázellátását. A kőolaj esetében szintén zajlik a leválás, a horvát féllel – akikkel az új kormány alatt kifejezetten javult a viszony – már megkezdték a tárgyalásokat az Adria-kőolajvezeték maximális kihasználásáról.
Arról is beszélt, hogy a hazai energiastratégia jelentős átalakuláson megy keresztül. Még az idén lezárul a Paks II. beruházás felülvizsgálata, amely során eldől, valóban szükség van-e az új reaktorblokkokra, miközben a jelenleg működő paksi blokkok üzemidejét 2032-től további húsz évvel hosszabbítanák meg.
Bár a napenergia-kapacitás már meghaladja a 8000 megawattot, a rendszerből égetően hiányoznak az energiatárolók, amelyek kiépítése most prioritást élvez. A klímaváltozás egyre markánsabb hatásaira – mint amilyen a Duna idei nyári, meglepően alacsony vízállása is volt – a szélenergia fokozottabb kihasználásával és az épületek energiahatékonyságának növelésével kell reagálni. A rezsicsökkentés új irányelve szerint a valós energiaárakat uniós forrásokból finanszírozott tárolókkal és olcsó megújuló energiaforrásokkal szorítanák le.
A gazdaságfejlesztés terén is irányváltás következik. A miniszter szerint az elmúlt 16 évben nem sikerült megerősíteni a hazai kis- és középvállalkozásokat, mivel a korábbi támogatásokat nem kötötték termelékenységi elvárásokhoz. A jövőben a cégek hatékonyságának növelése és az értékláncokba való bekapcsolása a fő cél.
A bevezetésre kerülő vagyonadóról elmondta, hogy az őt magát is érinti, de örömmel fogja befizetni. Úgy véli, az alacsony hazai személyi jövedelemadó és társasági adó mellett a tehetősebb rétegek részéről egyfajta minimális társadalmi hozzájárulás, hogy a vagyonuk egy részét visszaadják a közösségnek.
