Szlovák lakáspiac: tartós drágulás és építési visszaesés
Miközben Magyarországon negyedéves szinten már megtorpant a lakásárak emelkedése, Szlovákiában továbbra is két számjegyű a drágulás. A szomszédos ország lakáspiaca komoly kínálati problémákkal küzd: az új lakások építése jelentősen visszaesett, a bérlakáspiac pedig nem kínál elegendő alternatívát a saját ingatlan megszerzésével szemben. A fiatalok egy része emiatt még a húszas évei közepén is a szüleivel él.
Magasabb áremelkedés a határon túl
Az Eurostat lakásárindexe szerint Szlovákiában a második negyedévben 13,6 százalékkal emelkedtek a lakásárak éves összevetésben, Magyarországon 10,2 százalékos volt a drágulás. A negyedéves változás élesebb képet mutat: Szlovákiában 1,4 százalékos emelkedést, Magyarországon ugyanekkora mértékű csökkenést mért az uniós statisztikai hivatal. A szlovák lakásárak már hat egymást követő negyedévben két számjegyű éves növekedést produkáltak, és 2026 második negyedévében 133 százalékkal haladták meg a 2010-es szintet.
Kevesebb új lakás, gyengébb kínálat
Szlovákiában 2026 első félévében mindössze 4849 új lakást adtak át, 29 százalékkal kevesebbet az előző év azonos időszakánál, és több mint 40 százalékkal elmaradva az elmúlt tíz év első féléves átlagától. A második negyedévben 2368 lakás készült el, 2000 óta nem volt ilyen alacsony az adott időszakban. Az első hat hónapban 4839 lakás építése kezdődött meg, egyharmaddal kevesebb, mint egy évvel korábban. Magyarországon ezzel szemben 6278 új lakást adtak át, 22 százalékkal többet, igaz, alacsony bázison.
A bérlés sem olcsó menekülőút
A Deloitte Rent Indexe szerint a vizsgált szlovákiai városokban az átlagos havi bérleti díj 727 euró volt rezsi nélkül, Pozsonyban 931 euró, Trencsénben 554 euró. A negyedéves adatok országosan 1,2 százalékos csökkenést mutattak, de ez részben a kisebb átlagos alapterületnek köszönhető, a négyzetméterenkénti bérleti díj gyakorlatilag változatlan maradt. Magyarországon a KSH–ingatlan.com lakbérindexe szerint augusztusban országosan 5, Budapesten 5,2 százalékkal emelkedtek a kínálati bérleti díjak éves alapon.
Saját tulajdon, zsúfolt lakások
Az Eurostat 2024-es adatai szerint a szlovák lakosság 93 százaléka, a magyarok 92 százaléka lakott saját tulajdonú ingatlanban, az uniós arány 68 százalék volt. A magas tulajdonosi arány azonban nem jelent megfelelő lakáskörülményeket: 2025-ben Szlovákiában a lakosság 27,8 százaléka élt túlzsúfolt lakásban, Magyarországon 14,6 százalék. Szlovákiában 2024-ben 1,1 szoba jutott egy lakosra az uniós 1,7-es átlaggal szemben, a háztartásokban átlagosan 3,1 ember élt.
Az önállósodás nehézségei a fiataloknál
Egy, a Simplea megbízásából készített MindBridge-felmérés szerint a szlovákiaiak 74 százaléka hosszú távon előnyösebbnek tartja a saját ingatlant a bérlésnél, 42 százalékuk az időskori pénzügyi biztonság egyik alapját is ebben látja. A 18–24 évesek 85 százaléka még a szüleivel él, a 25–34 évesek 37 százaléka tervezi, hogy két éven belül jelzáloghitelt vesz fel. A válaszadók 62 százaléka szerint a lakhatás egyre nagyobb pénzügyi terhet jelent, 76 százalékuk megfizethetetlennek vagy aránytalannak tartotta a bérleti díjakat, 90 százalékuk pedig az államtól várná a megfizethető bérlakások támogatását.
Jegybanki és állami lépések
A szlovák jegybank 2027. január 1-jétől módosítja a jelzáloghitelek finanszírozási szabályait. A 35 év alatti, lakóingatlannal nem rendelkező hitelfelvevők első otthonuk megvásárlásakor vagy felépítésekor az ingatlan értékének akár 90 százalékáig kaphatnak hitelt, míg a legtöbb más ügyfélnél 80 százalék marad a fedezeti korlát, a harmadik vagy további ingatlan finanszírozásánál pedig 70 százalékra csökken. Október 20-án újabb 151 államilag támogatott bérlakás építését jelentették be Pozsony ligetfalui városrészében; a projektet 2028-ban adhatják át, az államilag támogatott bérlakásügynökség pedig mintegy 14 ezer érdeklődőt tart nyilván.
