Antigua és Barbuda jóvátételt követel Nagy-Britanniától a rabszolga-kereskedelemért
Antigua és Barbuda miniszterelnöke felszólította Andy Burnham brit kormányfőt, hogy a puszta bocsánatkérésen túl fizessen jóvátételt az Egyesült Királyság transzatlanti rabszolga-kereskedelemben betöltött szerepéért. Gaston Browne a Nemzetközösség csúcstalálkozója és III. Károly király karibi látogatása kapcsán beszélt erről, egyúttal felvetette az államforma-váltás lehetőségét is.
A szigetország vezetője egy interjúban arra figyelmeztetett, hogy kompenzáció hiányában a múltbeli szörnyűségek megismétlődhetnek, utalva ezzel a jelenlegi globális folyamatokra. Bár elismerte, hogy a jóvátétel kérdése belpolitikai szempontból nehéz helyzetbe hozhatja a londoni vezetést, hangsúlyozta, hogy ez nem teszi semmissé a kártérítés jogosságát. Browne hozzátette, hogy a karibi nemzetek nem támadni akarják Nagy-Britanniát, a szükséges összeget pedig szerinte a brit külföldi fejlesztési segélyek keretéből is elő lehetne teremteni.
Andy Burnham korábban jelezte, hogy nyitott egy hivatalos bocsánatkérés lehetőségének megvizsgálására és az érintett országokkal folytatott strukturált párbeszédre, miközben sajnálatát fejezte ki a több millió embernek okozott szenvedésért. Az anyagi kártérítést azonban határozottan elutasította, amiben a brit politikai elit szinte teljesen egységes. Kemi Badenoch, a Konzervatív Párt vezetője még a bocsánatkéréstől is óva intette a miniszterelnököt, mivel szerinte az csak további pénzügyi követelésekhez vezetne.
A karibi térség vezetői ugyanakkor ragaszkodnak a kompenzációhoz: Philip J. Pierre, Saint Lucia miniszterelnöke és a tizenöt tagú Karibi Közösség (Caricom) soros elnöke üdvözölte ugyan Burnham nyitottságát – megjegyezve, hogy egyetlen korábbi brit kormányfő sem ment még el eddig –, de leszögezte, hogy nem lehet teljes az a párbeszéd, amely már az elején kizárja a jóvátétel lehetőségét.
A vita éppen akkor éleződött ki, amikor III. Károly király kilencnapos karibi körúton vesz részt a Nemzetközösségi Kormányfők Találkozója (CHOGM) apropóján. Az uralkodó az első állomásán, a Bahama-szigeteken elismerte a múltbeli súlyos szenvedéseket, és megerősítette, hogy a csúcstalálkozón napirendre kerül a rabszolgaság öröksége.
Gaston Browne a látogatás kapcsán kifejezte a király iránti nagyrabecsülését, de egyértelművé tette, hogy személy szerint a köztársasági államformát részesíti előnyben, vagyis megszüntetné, hogy Károly király fennhatósága alá tartoznak. Véleménye szerint Antigua és Barbuda következő államfőjének már helyi polgárnak kellene lennie a brit uralkodó helyett, ám hozzátette, hogy az alkotmányos előírásoknak megfelelően erről a lépésről végső soron a népnek kell majd döntenie.
