130 milliárd forinttal csökken a KEHOP Plusz uniós kerete
A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) teljes uniós kerete 363 millió euróval, 3,32 milliárd euróról 2,96 milliárd euróra csökken – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. A források átrendezése mellett a kormány több, korábban más forrásból finanszírozott beruházást is átsorolt az uniós helyreállítási alap (RRF) terhére.
A KEHOP Pluszból történő átcsoportosításra is van dokumentált példa, bár a teljes keretcsökkentést ez nem teljesen magyarázza meg. A nyáron, a források kiszabadítása miatt módosított magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv részletesen bemutatja az operatív programok és az RRF közötti finanszírozási lehatárolást, és név szerint említi a Kvassay szivattyútelep beruházását. Erre azért volt szükség, mert augusztus 31-ig minden projektet és reformot be kellett fejezni az uniós pénzek kiszabadításához, így több kohéziós programban megvalósult feladatot húztak át az RRF-be.
A dokumentum a vízgazdálkodási és körforgásos gazdasági komponens természetvédelmi intézkedései között rögzíti a Kvassay szivattyútelep KEHOP Pluszból történő átforgatását. A beruházás második üteméről van szó, amely a Duna-parti szívómű, a négy propelleres szivattyú mechanikai és elektromos berendezéseinek, a nagyfeszültségű energiaellátásnak, valamint a vezérlőrendszernek a megépítését és üzembe helyezését foglalja magában.
Az átsorolásnak külön eljárásrendje is van: a helyreállítási terv két módszert különböztet meg. Az áttérés lehetővé teszi, hogy a 2021–2027-es uniós programozási időszak valamely operatív programjából finanszírozott projekt kerüljön át az RRF-be, míg a technikai átforgatás korábban központi költségvetésből vagy uniós forrásból finanszírozott, de az Európai Bizottság felé még el nem számolt költségek utólagos RRF-elszámolását teszi lehetővé. Az átvétel feltétele, hogy a beruházás illeszkedjen az RRF céljaihoz, segítse a vállalt mérföldkövek teljesítését, és ne eredményezzen kettős finanszírozást. Az átsorolt projektek költségeit az eredeti operatív program elszámolásaiból is ki kell vezetni.
A KEHOP Plusz mellett a közlekedésfejlesztési beruházásoknál is több konkrét példája van a forrásváltásnak. A kormány július 31-i tájékoztatása szerint összesen mintegy 300 milliárd forint értékben csoportosítottak át projekteket hazai vagy más európai uniós finanszírozásból az RRF-be. A felsorolt példák között szerepel a Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal fejlesztése, a Debrecen–Balmazújváros közötti elővárosi vasúti kapacitásbővítés, valamint 45 CAF villamos és 48 trolibusz beszerzése. A módosított helyreállítási terv ezeket a beruházásokat már a fenntartható zöld közlekedés komponensében, RRF-finanszírozású intézkedésekként tartalmazza.
Az átcsoportosítás ugyanakkor nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy teljes beruházás minden eleme átkerül az új finanszírozási csatornába. A Békéscsaba–Lőkösháza vasútvonal esetében például a helyreállítási terv külön rögzíti, hogy az ETCS L2 vonatbefolyásoló rendszer kiépítését továbbra is az IKOP Plusz ERFA-forrásából finanszírozzák, mivel az a meghatározott, 2026. augusztus 31-i határidőig nem készül el. Vagyis egyazon nagyberuházáson belül is elkülönülhetnek az RRF-ből és az operatív programból finanszírozott munkarészek.
Nem kizárólag korábbi operatív programok esetében történt finanszírozási váltás. A kormány augusztus 8-i tájékoztatása szerint a helyreállítási terv terhére 54 milliárd forintnyi, már megvalósult oktatási fejlesztést is el lehet számolni. Emellett több mint 125 milliárd forintnyi, korábban a magyar költségvetésből finanszírozott egészségügyi beruházás és digitalizációs fejlesztés költségét is uniós forrásból fedezik.
A KEHOP Plusz keretcsökkentésénél külön kell választani a tényleges projektátvételeket és az egyes programok közötti szakmai lehatárolásokat. A megújuló energiagazdaság prioritás kerete például összesen több mint 512 millió euróval csökken, miközben az RRF-ben jelentős energetikai beruházások szerepelnek. A két program dokumentációja több ponton is rögzíti a finanszírozási átfedések elkerülésének szabályait, de ezek önmagukban nem bizonyítják, hogy a KEHOP Plusz teljes energetikai forráscsökkentését az RRF-be átsorolt projektek okozták volna.
A változás mozgásteret ad a kormánynak arra, hogy más operatív programokban új pályázatokat írjon ki: a helyreállítási alapba átvezetett vagy áthatárolt beruházásokat más tendereken lehet kiírni. Ezek megjelenésére viszont egyelőre még várni kell.
