Erőszakba torkolltak a németországi tüntetések Frankfurtban
Erőszakba és fosztogatásba torkolltak a szombati tüntetések Frankfurtban, miután fiatalok tízezrei vonultak utcára Németország legnagyobb városaiban a jobb oktatási körülményekért és a megélhetési költségek csökkentéséért. A demonstrációkat a sorkatonaság ellen is tiltakozó Z generációs aktivisták szervezték, ám a hatóságok szerint szélsőséges csoportok is megpróbálták kihasználni a megmozdulásokat.
A „Gen Z regelt” nevű csoport által szervezett tiltakozások 34 német városban, köztük Berlinben, Frankfurtban és Münchenben zajlottak le. A fiatalok elsősorban a növekvő megélhetési költségek miatt vonultak utcára, emellett az oktatás és az egészségügy komolyabb állami támogatását, a közterhek igazságosabb elosztását, valamint a kötelező sorkatonai szolgálat elvetését követelik. Egy müncheni felszólaló közvetlenül Friedrich Merz kancellárnak címezte kritikáját, hangsúlyozva, hogy a kormány a fiatalok problémáira eddig csak megszorításokkal és újabb terhek kirovásával válaszolt.
Molotov-koktélok és kifosztott üzletek
Bár a megmozdulások többsége békésen zajlott, az ország pénzügyi központjának számító Frankfurtban elszabadultak az indulatok. Szemtanúk és a rendőrség beszámolói szerint csuklyás randalírozók több üzlet kirakatát betörték, legalább két boltot kifosztottak, a kivezényelt rendfenntartókra és mentőegységekre pedig Molotov-koktélokat dobáltak. Hamburgban a tüntetők barikádokat gyújtottak fel, miközben több nagyvárosban – például a berlini Kurfürstendamm luxusüzleteiben – a tulajdonosok az esetleges zavargásoktól tartva már előre bedeszkázták a kirakatokat.
Szélsőséges csoportok is beszálltak a szervezésbe
A szövetségi belügyminisztérium figyelmeztetett, hogy a megmozdulások mozgósításába német szélsőbaloldali csoportok és külföldi szélsőséges mozgalmakhoz köthető szervezetek is beszálltak. Roman Poseck, Hessen tartomány belügyminisztere a franciaországi zavargásokra, a felgyújtott rendőrautókra és a fosztogatásokra emlékeztetve hangsúlyozta, hogy Németország nem engedheti meg magának hasonló állapotok kialakulását.
A német megmozdulások egy szélesebb, egész Európán végigsöprő idei ifjúsági tüntetéshullám részét képezik. Míg Franciaországban erőszakba torkolltak a tiltakozások, addig Szerbiában a diákok által vezetett mozgalom hozzájárult az országot régóta irányító elnök választási vereségéhez.
A részvétel elmaradt a várakozásoktól
A szombati németországi részvétel ugyanakkor jelentősen elmaradt a várakozásoktól: bár a szervezők országosan 182 ezer emberre számítottak, a rendőrségi összesítések szerint a három legnagyobb helyszínen – Frankfurtban, Münchenben és Berlinben – összesen legfeljebb 18 ezren vonultak utcára, ami a szervezők által közölt 36 ezres számnak is csupán a fele.
A német gazdaság jelenleg komoly növekedési nehézségekkel küzd, a munkaképes korú lakosság fogyása és a baby boomer generáció nyugdíjba vonulása pedig egyre nagyobb nyomást helyez a nyugdíjrendszerre és a közszolgáltatásokra. A szombati tüntetések kapcsán ugyanakkor sokan megkérdőjelezték, hogy valóban alulról szerveződő ifjúsági mozgalomról van-e szó, tekintve a háttérben megjelenő politikai és civil csoportok sokféleségét. A németországi diákszervezetek országos ernyőszervezete el is határolódott a szombati kezdeményezéstől, és november 20-ára saját, különálló tiltakozónapot hirdetett meg.
