Kapja meg a főváros az idegenforgalmi adóból származó bevételeket is?
Karácsony Gergely főpolgármester a parkolás után további kerületi bevételek fővárosi átcsoportosítását vetette fel, példaként az idegenforgalmi adót említve. Annak 2011-es átalakítását – a főváros beszedési jogának korlátozását – Rogán Antalnak tulajdonította. Az adó fővárosi szintű beszedését Vitézy Dávid is felvetette a Fővárosi Közgyűlésben.
Hogyan működik jelenleg az adó?
Az idegenforgalmi adó a helyi adók eredeti adónemei közé tartozik, az első kivetését megalapozó önkormányzati rendeletek 1991-ben születtek. Tárgya a nem állandó lakos magánszemély által az önkormányzat területén eltöltött legalább egy vendégéjszaka. Két módon vethető ki: személyenként a tartózkodási idő után vagy a szállásdíj arányában. A törvény mindkét esetben maximálja a mértéket, 2026. január 1. óta ez 830 forint/vendégéjszaka vagy a szállásdíj 4 százaléka. A fővárosban 2011 óta nem a Fővárosi Önkormányzat, hanem a kerületi önkormányzatok jogosultak a kivetésre és beszedésre; előtte a főváros és a kerületek 47:53 arányban osztoztak a szálláshelyektől befolyt adón.
Mekkora bevételről van szó?
A fővárosi idegenforgalmi adóbevétel 2024-ben összesen 12,7 milliárd forint volt, több mint az ország összes településén beszedett adó fele, a fővárosi és kerületi költségvetéseknek azonban csupán 1,2 százaléka. A bevétel közel 90 százalékán hat belvárosi kerület osztozott: az V. kerület 4,13 milliárd, a VI. 2,41 milliárd, a VII. 2,32 milliárd, a VIII. 1,21 milliárd, az I. 743 millió, a IX. kerület 693 millió forinttal. Lakosságarányosan a különbség éles: az V. kerületben egy lakosra 174 ezer forint jutott, a XVII. és XVIII. kerületben nem érte el a 100 forintot. Utóbbiakban a fővárossal való forrásmegosztás jelenleg is érvényben van, e három kerület és a főváros összesen 2,9 millió forinton osztozik 2026-ban.
Milyen érvek szólnak a reform mellett és ellen?
A jelenlegi rendszer megtartása mellett szól, hogy a belvárosi kerületek lakói a turizmus externális hatásait az átlagnál nagyobb mértékben viselik, és a kerületi önkormányzatok közelebb állnak a lakossághoz. A fővárosi szintű beszedés mellett szól, hogy a turisztikai marketing, a közösségi közlekedés, a közterületek és zöldterületek üzemeltetése, valamint számos kulturális intézmény fenntartása a fővárosnál jelenik meg. A 2011 előtti forrásmegosztás csak általános kerületi különbségeket tükrözött, a kerületszintű adókivetés viszont kizárólag a szálláshelyek hollétére érzékeny.
Külföldi példák és a túlturizmus
Terézváros 2026. január 1-től nulla napban határozta meg a rövid távú magánszálláshely-kiadás éves maximumát. A túlturizmus elleni szabályozás részeként több európai városban emelkedik a turisztikai adó: Amszterdamban 12,5 százalék, Bécsben 2027 júliusától 8 százalék, Barcelonában vendégéjszakánként 15 euró, Budapesten 4 százalék vagy mintegy 2,32 euró. Athénban, Párizsban és Rómában a városrésztől vagy a szállás típusától függően változik az adó kulcsa. Olyan külföldi példa nem ismert, ahol kerületi önkormányzatok saját hatáskörben vetnének ki turisztikai adót.
