Jelentős emelés jön a rokkantsági ellátásoknál: így változnak a szabályok 2027-től
Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatok nyomán 2027-től jelentősen módosulnak a megváltozott munkaképességűek ellátásai, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szabályai. A tervezet szerint jövőre megemelkedik a rokkantsági és rehabilitációs ellátások alapösszege, továbbá új garanciák védik a nyugdíjkorhatárt betöltötteket.
A munkáltatók számára szigorodik és differenciálttá válik a befizetendő hozzájárulás mértéke, ugyanakkor bizonyos munkavállalók foglalkoztatása duplán számít majd bele a kvótába.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátások minimumát, illetve felső határát meghatározó alapösszeg a jelenlegi 147 175 forintról 2027. január 1-jétől 162 000 forintra emelkedik. Fontos előrelépés, hogy 2028-tól ezt a tételt a kormány évente, a rendes nyugdíjemelés szabályai szerint automatikusan növeli majd.
Kedvező változás vár azokra is, akik a nyugdíjkorhatár elérése után a rokkantsági ellátás folyósítása mellett döntenek, mert az anyagilag előnyösebb számukra. A módosítás garantálja, hogy esetükben a juttatás havi összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.
Ez a garancia azonban nem vonatkozik azokra, akik a szükséges biztosítási idő hiánya miatt méltányossági alapon, úgynevezett kivételes rokkantsági ellátásban részesülnek. Mivel az ő juttatásuk eleve alacsonyabb, az nem érheti el a nyugdíjminimumot. A javaslat indoklása szerint az érintettek megélhetését a megduplázott összegű időskorúak járadéka hivatott támogatni.
A munkáltatókat érintő egyik legfontosabb jövő évi újítás a rehabilitációs kvóta számításának átalakítása. A kötelező foglalkoztatási szint megállapításakor kétszeres szorzóval vehetők majd figyelembe azok a munkavállalók, akik fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek. Ugyanez a dupla szorzó érvényes azokra a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülő fiatalokra is, akik köznevelési vagy felsőoktatási tanulmányaik során sajátos nevelési igényűnek, illetve fogyatékossággal élőnek minősültek.
Ezzel párhuzamosan differenciálttá válik a minimálbérhez kötött rehabilitációs hozzájárulás rendszere. Bár az előírt foglalkoztatási arány változatlan marad, a nagyobb létszámú cégek tehernövekedésre számíthatnak, ha nem alkalmaznak elegendő megváltozott munkaképességű dolgozót. A jogalkotó indoklása szerint a nagyvállalatok gazdasági és szervezeti háttere kedvezőbb feltételeket biztosít a munkakörök átalakításához és az akadálymentesítéshez, így tőlük nagyobb felelősségvállalás várható el ezen a téren.
