Durván odaszólt a Pentagon európai NATO-országoknak: ennek a fele sem tréfa, mindenki felkötheti a gatyáját
Az amerikai védelmi minisztérium visszafogottabb nyilatkozatokra kérte több európai NATO-szövetségesét, köztük a balti államokat az orosz fenyegetéssel kapcsolatban. A Pentagon érvelése szerint egyes európai vezetők éles retorikája aláássa a kontinens biztonságát, a kérés pedig éppen egybeesik a Trump-adminisztráció azon újabb törekvésével, hogy tárgyalásos úton zárja le az ötödik éve tartó ukrajnai háborút.
A névtelenséget kérő amerikai és európai tisztviselők szerint a kétoldalú találkozókon – szívélyes, nem konfrontatív hangnemben – megfogalmazott üzeneteket biztosan megkapta Litvánia, Lettország és Észtország is. Az amerikai kérés hátterében az áll, hogy Washington ismét megpróbálja tárgyalóasztalhoz ültetni a feleket. Az újabb békekezdeményezés részeként az Egyesült Államok a szankciók enyhítését és esetleges üzleti megállapodásokat helyezett kilátásba Oroszország számára, miközben Ukrajnára nyomást gyakorol az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadások leállítása érdekében.
A washingtoni figyelmeztetések átadásában kulcsszerepet játszott Elbridge Colby, a Pentagon védelempolitikai államtitkára. Az amerikaiak különösen azokat az európai kijelentéseket kifogásolták, amelyek szerint az ukrajnai fronton elakadt Oroszország sarokba szorult, és emiatt egyre kétségbeesettebb lépésekre szánja el magát. Colby egy balti tisztviselőnek úgy fogalmazott, hogy kerülni kell az oroszok „piszkálását”, és károsnak nevezte a Moszkvát „sarokba szorított patkányhoz” hasonlító retorikát. Noha konkrét nevet nem említett, Kristen Michal észt miniszterelnök szeptember végén pontosan ezzel a kifejezéssel illette Vlagyimir Putyint az európai szabotázsakciókra utalva. Egy másik találkozón a Pentagon kifejezetten mértéktartó kommunikációra kérte az észt delegációt, hangsúlyozva, hogy az amerikai segítség továbbra is adott, csupán nem kell „zajt csapni”.
A háttérbeszélgetések rávilágítanak a NATO-n belüli vitára is arról, miként érdemes a nyilvánosság előtt kezelni az orosz fenyegetést. Egyes nyugati tisztviselők szerint a veszély folyamatos hangsúlyozása a félelemkeltésre törekvő Kreml malmára hajtja a vizet, míg mások úgy vélik, a kormányoknak őszintének kell lenniük a választóikkal a védelmi áldozatvállalás szükségességéről. Egy európai tisztviselő ugyanakkor értetlenül állt a Pentagon tanácsa előtt, mivel a balti hírszerző szolgálatok az elmúlt hónapokban éppenséggel következetesen igyekeztek kisebbíteni annak az esélyét, hogy Oroszország próbára tenné a NATO kollektív védelemről szóló klauzuláját.
Az amerikai óvatosságra intés egy olyan időszakban érkezett, amikor a nyugati hírszerzés szerint Moszkva fokozza a szövetséges országok elleni, nehezen rábizonyítható szabotázsakcióit. Németországban a közelmúltban vettek őrizetbe két belarusz állampolgárt, akik a gyanú szerint kritikus infrastruktúrát akartak felgyújtani Nürnberg környékén, szeptemberben pedig a lipcsei repülőtér elleni dróntámadás kísérletéért tették felelőssé Oroszországot. Moszkva mindkét vádat tagadja.
A diplomáciai súrlódásokat fokozza, hogy sok európai vezető a Kreml további gazdasági elszigetelését szorgalmazza az amerikaiak által lebegtetett üzleti nyitás helyett. Mindeközben a Pentagon – Colby vezetésével – jelenleg is felülvizsgálja az európai amerikai csapatjelenlétet. Ez a folyamat az amerikai erők jelentős kivonásához vezethet a kontinensről, mivel Washington a Közel-Keletre, Latin-Amerikára és Kelet-Ázsiára kíván összpontosítani, így elvárja, hogy az európai NATO-tagok nagyobb felelősséget vállaljanak saját védelmükért. A Pentagon, a NATO, valamint a három balti állam védelmi minisztériuma nem kívánta hivatalosan kommentálni a zárt ajtók mögött elhangzottakat.
