Kemény szigorítás jöhet a jegybanktól: az energiaárak miatt újabb kamatemelést áraz a piac
Az Európai Központi Bank októberi ülésén változatlanul 2,5 százalékon hagyta az irányadó betéti rátát, miközben a figyelem középpontjában az energiaárak inflációgerjesztő hatása áll. A kamatdöntés mellett a nap legfontosabb eseménye Christine Lagarde jegybankelnök bejelentése volt, miszerint 2027 februárjában, mandátuma lejárta előtt távozik posztjáról, hogy a jövőben szabadabban nyilváníthasson véleményt a monetáris politikán kívüli kérdésekben.
A Kormányzótanács egyhangúlag döntött a kamatszint tartásáról, bár Lagarde a sajtótájékoztatón elismerte, hogy az emelés lehetősége is felmerült az ülésen. Az EKB továbbra is adatvezérelt üzemmódban működik, így a következő lépés – amelynek iránya egyértelműen a szigorítás – időzítése az előttünk álló hat hét makrogazdasági mutatóin múlik majd. A döntéshozók szerint jelenleg a magas energiaárak jelentik a legnagyobb kockázatot, mivel ezek egyszerre vetik vissza a gazdasági növekedést és fűtik az inflációt.
A hitelezési piac szintén a lassulás jeleit mutatja, miután a bankok kora ősszel szigorítottak a hitelezési feltételeken, a kereslet pedig a magasabb kamatok miatt minden szegmensben visszaesett. Bár a szeptemberi főinfláció 3,8 százalékra ugrott, ez szinte kizárólag az energiaköltségek emelkedésének számlájára írható. A másodkörös hatások kockázata a korábbi előrejelzésekhez képest nem nőtt, a jegybankelnök szerint az energiasokk valódi erejét az elkövetkező hónapokban a maginfláció alakulása fogja megmutatni.
A francia, illetve a globálisan is emelkedő hosszú távú kötvényhozamok kapcsán Lagarde arra figyelmeztetett, hogy a magas adóssággal küzdő országoknak tartósan magasabb kamatkörnyezettel kell számolniuk, és ehhez kell igazítaniuk a fiskális politikájukat. Kiemelte ugyanakkor, hogy az EKB rendelkezik a szükséges eszközökkel az esetleges piaci zavarok kezelésére.
A piacok jelenleg komoly esélyt látnak egy decemberi kamatemelésre, jövőre pedig további szigorításokat áraznak. Az is egyértelművé vált, hogy az euróövezeti jegybank nem követi az amerikai Fed példáját, és nem tervezi csökkenteni az éves kamatdöntő ülések számát.
A szakmai iránymutatások mellett komoly visszhangot váltott ki Lagarde személyes döntése is. A jegybankelnök megerősítette a délelőtt kiszivárgott hírt, amely szerint 2027. február 7-én – hónapokkal eredeti, őszi mandátuma lejárta előtt – távozik az intézmény éléről. Döntését azzal indokolta, hogy bár hivatali ideje alatt a jegybankároknak semlegesen kell kommunikálniuk, ezt egyre kevésbé tudja fenntartani az élet egyéb területein, és a jövőben szeretne szabadabban megnyilvánulni a monetáris politikát nem érintő társadalmi, közéleti ügyekben. Az utódlási folyamat már megkezdődött, a Kormányzótanács pedig megköszönte az elnök eddigi munkáját.
