Kiemelt kedvezményt kap a főváros a költségvetésben: így változnak a szolidaritási terhek
A jövő évi költségvetési tervezetben a kormány átlagosan mintegy 15 százalékkal mérsékli az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulását: a beszedett összeg 395,8 milliárd forintról 335,7 milliárd forintra, azaz 15,2 százalékkal csökken. A tehercsökkentés azonban nem egységes, Budapest kiemelt elbánásban részesül.
A főváros esetében a törvény egyszerűen 77 milliárd forintos fix befizetést ír elő, ami az idei eredeti kötelezettséghez képest 21,2 százalékos mérséklést jelent – jóval nagyobb arányú kedvezményt, mint amit a többi önkormányzat kap.
A többi településnél megmarad az adóerő-képességen alapuló számítás, de a sávos kulcsok csökkennek, a mentességi határ pedig 25 ezer forintról 30 ezer forintra nő, így több kisebb település egyáltalán nem fizet szolidaritási hozzájárulást.
A befizetés ütemezése is átalakul: a korábbi negyedéves rendszer helyett jövőre – januárt kivéve – havonta kell utalniuk a településeknek. A szigorú behajtási rendszer ugyanakkor megmarad: ha egy önkormányzat késlekedik, a Magyar Államkincstár öt napon belül hatósági átutalási megbízást nyújthat be a számlájára.
Az önkormányzati szövetségek korábban jelezték, hogy a 15 százalékos csökkentést csak akkor fogadják el, ha az mindenkit egyformán érint, és a következő években további érdemi lépések követik. Kármán András pénzügyminiszter óvatosan fogalmazott: kijelentette, hogy egyetlen év alatt nem lehet helyrehozni az önkormányzatok pénzügyi helyzetét, így valószínűleg lesznek még további mérséklések. A hozzájárulás teljes kivezetését azonban kizárta, mondván, a helyi iparűzési adó egyenlőtlen eloszlása miatt szükség van bizonyos szintű központi újraelosztásra.
Továbbra is alapprobléma, hogy a beszedett pénz nem szolidaritási célokat szolgál: a források nem egy hátrányos helyzetű településeket segítő, elkülönített alapba kerülnek, hanem a központi költségvetésbe folynak be, javítva az államháztartási egyenleget. A kabinet nem utalt arra, hogy ezen a gyakorlaton változtatni kívánna.
A hozzájárulás körüli jogi vitákat eljárásrendi módosítással próbálják lezárni: a jövőben a Magyar Államkincstárnak hivatalos, egyedi határozatban kell megállapítania a fizetendő összeget, így a települések előre megismerhetik a számítás alapját, észrevételeket tehetnek, a végleges határozatot pedig bíróságon támadhatják meg. Arra azonban nincs garancia, hogy az elvonások miatti pereskedések a jövőben nem folytatódnak.
