Halálos orosz dróntámadások a Fekete-tengeren: már Bulgária és Románia vizeit sem kímélik a csapások
Orosz drónok az elmúlt hetekben legalább egy tucat kereskedelmi hajót találtak el a Fekete-tengeren. A támadássorozatban már több mint harminc tengerész vesztette életét vagy tűnt el, ami meghaladja az iráni háborúban meghalt hajósok számát.
A csapások célja az ukrán gabonaexport megbénítása, ám az akciók már két NATO-tagállam, Románia és Bulgária felségvizeit és kizárólagos gazdasági övezetét is elérték.
Új lendületet vett az offenzíva
Az orosz offenzíva azután vett új lendületet, hogy az ukrán erők hónapokon át támadták a fekete-tengeri és azovi-tengeri orosz kikötőket használó hajókat. A biztonsági források szerint Moszkva újabban összehangoltan veti be a tengeri és a légi drónokat, és már alkalmazza a frissen kifejlesztett, nehezebben elfogható, sugárhajtású drónokat, valamint az olyan eszközöket is, amelyek képesek mozgó célpontokat eltalálni.
Moszkva nem ismerte el az összes esetet, de a védelmi minisztérium több alkalommal azt állította, hogy a célba vett hajók katonai vagy kettős felhasználású rakományt szállítottak az ukrán hadseregnek.
Október elején sűrűsödtek be a támadások
A támadások különösen október elején sűrűsödtek be, miután Ukrajna a folyamatos nyári, főként Odesszát érintő csapások miatt megpróbálta a román határ menti, kisebb dunai kikötők felé átterelni az exportot. Előbb a török tulajdonú Alfa Watan süllyedt el légi és tengeri drónok találata miatt, tíz tengerész halálát okozva, hat nappal később pedig a bolgár partoknál érte éjszakai csapás a HS Dignity nevű hajót, amelynek legénységéből tizenegyen vesztették életüket.
Október 15-én négy újabb kereskedelmi hajót, köztük két vegyianyag-szállító tankert ért támadás, részben román felségvizeken, a Duna-torkolatnál fekvő Sulina-csatorna közelében, nyolc ember halálát okozva. Legutóbb a Contship Jet konténerhajó süllyedt el három dróntalálat után, mindössze 25 kilométerre a bolgár partoktól.
Románia és Bulgária már védelmi intézkedéseket tett
Az európai reakciók egyelőre nem egységesek, de az érintett határ menti országok már megkezdték a védelmi intézkedéseket. Románia F–16-os vadászgépeket küldött járőrözni a partvidékre, amelyek a felségvizek felett már le is lőttek két új generációs orosz drónt, emellett Bukarest felgyorsítja az aknák és drónok elleni rendszerek fejlesztését.
Bár a Moszkvával hagyományosan jobb viszonyt ápoló bolgár kormány vonakodott Oroszországot hibáztatni, Szófia harci gépek és drónelhárító rendszerek telepítését kérte a NATO-tól. Az Ambrey tengerészeti elemzőcég szerint az ukrán kereskedelemhez köthető hajókra mért csapások miatt a román és a bolgár vizek már nem tekinthetők alapvetően biztonságosnak.
Súlyos csapás az ukrán gabonaexportra
A kialakult helyzet súlyos csapást mér az ukrán mezőgazdasági kivitelre, amelynek 90 százaléka ezen a vízi úton halad át. Az ukrán búzaexport már szeptemberben a felére, 1,09 millió tonnára esett vissza az egy évvel korábbi 2,05 millióhoz képest. Az ukrán kikötők forgalma jelentősen csökkent, a biztosítási díjak pedig drasztikusan megemelkedtek, miután a londoni biztosítási piac kockázatértékelő bizottsága szinte a teljes fekete-tengeri régiót magas kockázatú övezetté nyilvánította.
Eltérő diplomáciai válaszok
A nemzetközi diplomáciában eltérő válaszok születtek a válságra. Míg Johann Wadephul német külügyminiszter szerint Oroszország a globális élelmezésbiztonságot és a hajózás szabadságát vette célba, a Trump-adminisztráció mindkét felet hibáztatja a kialakult helyzetért. Marco Rubio amerikai külügyminiszter rámutatott, hogy több amerikai vállalat jelzése alapján az ukránok olyan hajókat találtak el a korábbi csapások során, amelyek az ő olajukat szállították, még ha a célzás nem is volt szándékos.
Dimitar Becsev oxfordi elemző szerint a helyzet kezeléséhez a NATO-nak meg kell erősítenie a légi és szárazföldi jelenlétét Romániában és Bulgáriában, a tengeren pedig Törökországgal kiegészülve határozottabban kellene fellépniük a hajózás szabadságának biztosítása érdekében.
