Felnőttkorban is kialakulhat allergia: ezek állhatnak a háttérben
Aki gyerekként megúszta az allergiát, könnyen hiheti, hogy később sem kell tartania tőle. A szervezet azonban évtizedek problémamentes együttélése után is ellenségként kezelhet egy korábban ártalmatlan anyagot. Egy fertőzés, a hormonháztartás átalakulása vagy akár egy kullancscsípés is szerepet játszhat ebben, és az újonnan jelentkező panaszok tartóssá válhatnak.
Új allergia az élet bármely szakaszában kialakulhat, ezért a korábbi tünetmentesség önmagában nem jelent életre szóló védelmet. Allergia esetén az immunrendszer olyan anyagokat is fenyegetésként kezel, amelyek a legtöbb ember számára ártalmatlanok, és találkozáskor gyulladásos reakciót indít ellenük. Számos gyakori allergiában az IgE nevű ellenanyag játszik fontos szerepet, ilyenkor többek között hisztamin szabadul fel, amely hozzájárulhat a viszketéshez, az orrfolyáshoz vagy a duzzanathoz.
Vírusfertőzés és bélflóra is szerepet játszhat
A genetikai hajlam gyakran csak a történet egyik fele. Egy, a Journal of Allergy and Clinical Immunology folyóiratban megjelent vizsgálat összefüggést talált a koronavírus-fertőzés és a később kialakuló asztma, illetve allergiás nátha magasabb kockázata között, az oltás pedig alacsonyabb kockázattal társult. Hasonló összefüggéseket korábban más légúti vírusoknál, például az RSV és a rhinovírusok esetében is vizsgáltak.
Több kutatás kapcsolatot talált a korai életkorban alkalmazott antibiotikumok és a később diagnosztizált allergiás betegségek között. Az egyik lehetséges magyarázat a bélben élő mikroorganizmusok közösségének, a mikrobiomnak a megváltozása lehet, ami az immunrendszer szabályozására is hatással van. Ebből azonban nem következik, hogy egy antibiotikumkúra szükségszerűen allergiát okoz.
Hormonális változások és a kullancscsípés
A várandósság átalakítja az immunrendszer működését is, ezért a már meglévő allergiás panaszok erőssége változhat. Létezik ugyanakkor egy megtévesztően hasonló állapot, a terhességi nátha, amely általában nem allergiás eredetű, és a panaszok jellemzően a szülést követően megszűnnek. A menopauza szintén olyan időszak, amikor a hormonháztartás átalakulása az immunműködésre is hatással lehet.
A később kialakuló allergiák egyik legmeglepőbb példája az alfa-gal-szindróma, amikor egy kullancscsípést követően válik valaki érzékennyé egy olyan cukormolekulára, amely a legtöbb emlős szervezetében jelen van, az emberében viszont nincs. Az érintett így akár hosszú évek problémamentes húsfogyasztása után tapasztalhat csalánkiütést, duzzanatot vagy emésztőrendszeri panaszokat. Az amerikai járványügyi központ adatai szerint 2017 és 2022 között több mint 90 ezer embernél találtak pozitív alfa-gal-ellenanyag-tesztet.
Új kezelések a túlzott immunválasz ellen
A terhességi náthával szemben egy valóban kialakult allergia tartósan megmaradhat, a lefolyása azonban egyéni. A tünetek enyhítésére többféle gyógyszer használható, bizonyos allergiáknál pedig allergénspecifikus immunterápia is szóba jöhet. Az egyik ígéretes irányt az omalizumab hatóanyagú, Xolair néven ismert készítmény jelenti, amely az IgE ellenanyagokhoz kötődik, és ezzel csökkentheti az allergiás reakció kialakulásának esélyét. Más fejlesztések az immunrendszer válaszának tartósabb átformálását célozzák, például mRNS-alapú megoldásokat vizsgálnak.
