Pénzügyi aggodalmak miatt ébrednek hajnalban a magyarok
Egy tíz országban, tízezer ember bevonásával készült nemzetközi álmatlansági jelentés szerint a pénzügyi és az egészséggel kapcsolatos aggodalmak egyaránt a válaszadók 48-48 százalékát tartják ébren. A felmérés alapján a megélhetési költségek, a jövő miatti bizonytalanság és a pénzügyi felkészületlenség mára ugyanannyira nyugtalanítják az embereket, mint az egészségük.
A megélhetési költségek emelkedése a leggyakoribb félelem
A pénzügyi félelmek közül messze a leggyakoribb a megélhetési költségek emelkedése, amelyet a válaszadók 71 százaléka említett. Ezt követi az a bizonytalanság, hogy elegendő lesz-e a jövedelem a mindennapi kiadások fedezésére, ami a megkérdezettek 51 százalékát foglalkoztatja. A kutatás szerint sokan nem azért aggódnak, mert már bajban vannak, hanem azért, mert nem érzik úgy, hogy fel lennének készülve egy váratlan pénzügyi helyzetre.
Kevés a pénzügyi tartalék a magyar háztartásokban
A friss Eurobarométer-felmérés szerint a magyarok mindössze 22 százalékának van annyi megtakarítása, ami legalább fél évig fedezné a kiadásait, ha elveszítené a fő bevételi forrását, és ehhez nem venne fel hitelt vagy nem költözne el. Ez jóval elmarad az uniós 33 százalékos átlagtól. További 22 százalék legfeljebb három hónapig, míg 21 százalék körülbelül egy hónapig tudná fenntartani jelenlegi életszínvonalát ilyen helyzetben. Minden tizedik magyarnak gondot jelentene, ha egy hétnél tovább kellene megélnie bevétel nélkül, és minden ötödik magyarnak egyáltalán nincs vésztartaléka.
Nyugdíjas évekre is kevés a bizakodás
A nyugdíjas évekre gondolva a magyarok 73 százaléka kevésbé bizakodó vagy egyáltalán nem bízik abban, hogy elég pénze lesz majd időskorában. A magyarok csupán 6 százaléka teljesen biztos abban, hogy lesz elég megtakarítása nyugdíjas korára.
A pénzügyi ismeretek szintje is alacsony
Egy másik felmérés megerősíti, hogy az emberek jelentős része nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel, amelyek segítenének felkészülni a hosszabb távú pénzügyi kihívásokra. A válaszadók mindössze 18 százaléka rendelkezik magas szintű pénzügyi ismeretekkel, 26 százalékuk tudása pedig csak alapszintűnek tekinthető. A kutatások egyik legfontosabb tanulsága, hogy a pénzügyi biztonság nem kizárólag a jövedelem nagyságán múlik, legalább ilyen fontos szerepe van a tudatos pénzügyi tervezésnek.
A biztonság több lábon áll
A pénzügyi felkészültség nem merül ki a megtakarításokban: a váratlan élethelyzetek kezeléséhez ugyanúgy szükség van megfelelő tartalékokra, tudatos tervezésre és olyan pénzügyi megoldásokra, amelyek mérsékelni tudják egy nem várt módon előálló esemény anyagi következményeit. A szakértők szerint a pénzügyi biztonság egyszerre épül megtakarításra, előrelátó tervezésre és megfelelő biztosítási védelemre, és nem egyetlen döntésen múlik: apró, módszeres, tudatos lépések sorozata vezet oda, hogy egy váratlan kiadás, egy betegség vagy akár egy átmeneti jövedelemkiesés ne okozzon azonnali válsághelyzetet.
