Rekordot döntött az állami tartalék: masszív pénzügyi védőháló épült ki
Történelmi csúcsra emelkedett a nyár folyamán a kormányzat likvid betéteit tartalmazó Kincstári Egységes Számla egyenlege, amely a Magyar Nemzeti Bank rekordnagyságú devizatartalékával együtt jelentős pénzügyi védőhálót biztosít az országnak. A kiemelkedő tartalék felhalmozása elsősorban a sikeres állampapír-kibocsátásoknak és az uniós források előfinanszírozásának köszönhető, ami a következő évre fordulva az államadósság csökkentését is érdemben támogathatja.
Egyetlen hónap alatt duplázódott a központi betétállomány
Július végére a központi kormányzat betéteinek összege egyetlen hónap alatt megduplázódott, és elérte az 5512,7 milliárd forintos rekordot. Ebből több mint 3445 milliárdot tettek ki a forintbetétek, és megközelítőleg 2067 milliárdot a devizabetétek. Bár a legfrissebb adatok szerint augusztusban az egyenleg 4300 milliárd forint közelébe mérséklődött, a csökkenés természetes következménye volt annak, hogy az állam több mint 2100 milliárd forintot fordított az uniós programok előfinanszírozására. Komoly eredménynek számít, hogy ekkora kifizetés mellett a számla egyenlege mindössze 1200 milliárd forinttal apadt.
Többlet és sikeres kötvénykibocsátás a háttérben
A júliusi ugrás hátterében alapvetően két tényező állt. Egyrészt a költségvetés példátlan, 520 milliárd forintot meghaladó havi többlettel zárt, amit a takarékoskodás mellett egyszeri és szezonális hatások segítettek. Másrészt az Államadósság-kezelő Központ rendkívül sikeres hónapot zárt, hiszen 3 milliárd euró értékben bocsátott ki devizakötvényeket, és közel 1200 milliárd forintnyi hazai állampapírt is értékesített, miközben nem terhelte a kasszát jelentősebb lejárat vagy kamatfizetés.
Soha nem látott szinten a jegybank devizatartaléka
A kormányzati mozgástér stabilitását tovább erősíti, hogy augusztus végére a jegybank devizatartaléka is soha nem látott szintre, 63,5 milliárd euróra nőtt az egy évvel korábbi 48,4 milliárd euróról. A közelmúlt globális válságai egyértelműen megmutatták, hogy bár a magas likviditás fenntartásának vannak költségei, a biztonságos állami gazdálkodáshoz elengedhetetlen a jelentős tartalék felhalmozása.
Uniós források előfinanszírozása a bőséges likviditás fő oka
A jelenlegi bőséges likviditás legfőbb oka a mintegy 10 milliárd eurós uniós Helyreállítási Alap megelőlegezése. A kormánynak augusztus végéig kellett megállapodnia az Európai Bizottsággal, a brüsszeli utalások azonban várhatóan csak az év vége felé érkeznek meg. Addig az állam a meglévő tartalékokból finanszírozza a projekteket. Amikor a pénz ténylegesen befolyik, a kincstári számla újra feltöltődik. Amennyiben a kormányzat a korábbi gyakorlatnak megfelelően a beérkező eurót forintra váltja a jegybanknál, a devizatartalék akár a 70 milliárd eurót is meghaladhatja.
Jelentős mozgástérrel indul a következő év
Hosszabb távon ez azt jelenti, hogy az ország jelentős mozgástérrel fut neki a 2027-es évnek, hiszen a kormánynak nem lesz szüksége akkora nettó állampapír-kibocsátásra, és a meglévő forrásokból kényelmesen fedezheti a költségvetési hiányt, valamint a lejáró papírokat, ami végső soron az államadósság mérséklődéséhez vezet.
