Kiderült az igazság a 120 ezer forintos nyugdíjminimumról: hiába örül neki sok idős magyar – ennek még komoly böjtje lesz
Bár az áprilisban hivatalba lépett új kormány első száz napja jelentős politikai és jogállami sikereket hozott, a gazdaságban egyelőre tovább él a korábbi rendszer egyik legsúlyosabb öröksége, a paternalizmus és a piaci verseny korlátozása. A valódi gazdasági fellendüléshez és az euróövezet felé vezető úthoz elengedhetetlen lenne a piactorzító intézkedések – mint az árrésstop vagy a kiskereskedelmi különadó – kivezetése, az államnak pedig a túlzott gondoskodás helyett az öngondoskodásra kellene ösztönöznie a társadalmat.
Az áprilisi választásokon példátlan felhatalmazást kapott kormány első száz napja az elmúlt tizenhat év politikai és jogi korlátainak lebontásáról szólt. Helyreállították a fékek és ellensúlyok rendszerét, felülvizsgálták az előző kabinet sokszor vitatható szerződéseit, felállították a Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, és jelentős mennyiségű uniós forrást hoztak haza.
Ugyanakkor a gazdaságpolitikában aggasztó tendencia rajzolódik ki, ugyanis az új adminisztráció egyelőre nem kezdte el felszámolni a kádári időkből eredő, majd az elmúlt másfél évtizedben csúcsra járatott állami paternalizmust. Sőt, bizonyos lépéseikkel – például a gázolajfogyasztás indokolatlan támogatásával egy olyan piacon, ahol uniós szinten így is az egyik legolcsóbb az üzemanyag – tovább erősítették azt.
A kormánypárt jelenlegi, rendkívül magas támogatottsága ideális alapot nyújtana a gazdaságilag szükséges, de politikailag esetleg kényelmetlen döntések meghozatalára. Az októberben benyújtandó 2027-es költségvetési tervezetben már el kellene kezdeni a piactorzító elemek leépítését.
A közgazdász a legsürgetőbb feladatok közé sorolja az adózás és a szociális támogatások teljes különválasztását. Első lépésként az árrésstopot kellene eltörölni, hiszen ez az intézkedés eleve elhibázott volt, a kereskedők ugyanis a veszteségeiket egyszerűen szétterítették más termékcsoportokra. A jegybanki számítások is igazolják, hogy az intézkedés kivezetése nem okozna inflációt, mivel az eddig mesterségesen nyomott árú termékek drágulását kompenzálná a többi árucikk árcsökkenése.
Hasonlóan indokolt lenne a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó azonnali kivezetése. A 27 százalékos, európai rekordernek számító áfakulcs mellett ez az adónem drágítja meg annyira a hazai élelmiszereket, hogy a fogyasztóknak sokszor jobban megéri a környező országok webshopjaiból rendelniük. Az adó eltörléséből fakadó árcsökkenés növelné a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét, ami a megnövekedett fogyasztáson és az áfabevételeken keresztül a költségvetés számára is visszahozná a látszólagos kiesés jelentős részét.
Szintén felülvizsgálatra szorul az Otthon Start Program. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a támogatás főként a tehetősebb rétegeket segítette lakáshoz jutni, miközben az ingatlanpiacon azonnali és drasztikus áremelkedést generált, ami pont a rászorulókat hozta nehezebb helyzetbe.
A jelenlegi, csökkenő kamatkörnyezetben ezt a programot érdemes lenne kivezetni, vagy célzottan azokra szabni, akik valóban rászorulnak. Emellett indokolatlan és versenyellenes a telekommunikációs cégek díjainak, valamint a jövedéki termékek árának automatikus, inflációkövető emelése is, amit a szolgáltatások minőségbeli javulása semmiképp sem indokol.
A piac normalizálása helyett azonban az új vezetés újabb jóléti intézkedéseket vezetett be. Bár a gyógyszerek vagy a tűzifa áfájának csökkentése, illetve az iskolakezdési támogatás társadalmilag érthető és fontos lépés, a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése már komoly igazságossági kérdéseket vet fel. Aki eddig ennél lényegesen kevesebb ellátást kapott, az az aktív éveiben jellemzően nem fizetett be elegendő járulékot a rendszerbe, így az elmaradt befizetések utólagos állami kompenzálása rossz ösztönzőt jelent.
„A rendszerváltásnak a gazdaságban is meg kell történnie. A kormánynak most, a 2030-as választásoktól még távol, a népszerűsége csúcsán kellene meglépnie a piacot torzító korlátok lebontását” – jelentette ki a cikkben a gazdasági portál.
Az euróbevezetés előszobáját jelentő ERM–2 rendszerhez közeledve elengedhetetlen, hogy az állam csak ott avatkozzon be a gazdaságba, ahol az feltétlenül szükséges. A túlzott gondoskodás helyett a társadalmat az öngondoskodásra, a gazdaságot pedig a szabad és tiszta piaci versenyre kell felkészíteni.
