Túlméretezett otthonok: egyre nehezebb eladni a nagy családi házakat
Egyre nagyobb kihívást jelenthet az egyedül maradó időseknek a korábban többgenerációs otthonként szolgáló családi házak fenntartása, eladásuk pedig 2026-ban korántsem egyszerű. Az ingatlanközvetítők adatai szerint a legalább 150 négyzetméteres házak értékesítése átlagosan hosszabb időt vesz igénybe, és az alku mértéke is nagyobb lehet.
Az idősödő magyarok jelentős része olyan ingatlanban él, amelynek mérete meghaladja tényleges lakhatási igényeit. Az Eurostat 2025-ös adatai szerint a 65 év feletti magyarok 44,7 százaléka él az igényeit meghaladó méretű ingatlanban, miközben a korosztály több mint 90 százaléka saját tulajdonú lakással vagy házzal rendelkezik. A mediánjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmű, 65 év felettiek 30,6 százaléka, a magasabb jövedelműek 47 százaléka él túlméretezett ingatlanban.
Az Eurostat módszertana szerint a túlméretezettséget nem pusztán alapterület alapján határozzák meg: figyelembe veszik a szobák számát, a lakók létszámát, életkorát és családi helyzetét is. Így nemcsak luxusingatlanokban élők tartozhatnak ide, hanem azok is, akiknek háztartásában a szükségesnél több szoba jut a lakókra.
Az Otthon Centrum szakértői szerint ezek a házak jellemzően nagy alapterületű, többszintes, gyakran több bejárattal rendelkező ingatlanok. A 30-50 évvel ezelőtt épült házaknál – ha korábban nem korszerűsítették – mára időszerűvé vált a teljeskörű felújítás, ami komoly terhet jelent a tulajdonosoknak. Ezeknél az ingatlanoknál egyre gyakrabban merül fel, hogy a helyi szabályozás függvényében nem éri-e meg jobban a bontás, majd új, két- vagy többlakásos társasház építése, mivel a mélyfelújítás költsége akár az új építkezés árát is elérheti.
Az Otthon Centrum adatai szerint az idei év első nyolc hónapjában a használt házak átlagosan 183 nap alatt keltek el, a legalább 150 négyzetmétereseknél ez 202 nap volt. A teljes árengedmény a piacon a házaknál 10,8 százalék, a nagyméretű ingatlanoknál 12,9 százalék. Az ilyen ingatlanok jellemzően községekben és kisebb városokban találhatók, ezért az átépítésük kevésbé jellemző, nagyobb városokban viszont gyakrabban fordul elő bontás és új épület felhúzása.
A zenga.hu elemzési vezetője, Futó Péter szerint a nagyobb méretű, többgenerációs, jellemzően a 70-es, 80-as, 90-es években épült családi házak iránti kereslet idén hasonlóan alakul a tavalyihoz. A családi házak kategóriáján belül a nagyobb méretűek iránt néhány százalékponttal erősebb a kereslet, de területenként nagy eltérések vannak. Az elhelyezkedés mellett az állapot is számít: minél nagyobb a ház, annál inkább befolyásolja a rezsiköltséget a szigetelés és a nyílászárók minősége.
Az OTP Ingatlanpont Zenga Ingatlan Radar adatai szerint a családi házaknál idén nyáron 7,8 százalék volt az átlagos áralku, a lakásoknál 3,5-4 százalék. Családi házakat kiadásra ritkábban vesznek befektetők, mivel a bérlők által kedvelt lokációk jellemzően a nagyvárosok sűrűbben beépített területein vannak. Keresett környéken, ha a telek beépíthetőségi mutatója lehetővé teszi, előfordul, hogy egy régi családi ház helyén többlakásos társasház épül, főként Budapesten vagy az agglomeráció egyes településein.
