Magyarország a 31. helyen áll az éttermi árak globális rangsorában
Világszerte óriási különbségek mutatkoznak abban, mennyibe kerül egy étkezés egy olcsóbb étteremben. A legdrágább Svájcban, ahol átlagosan 31,20 dollárt kell fizetni, míg Bangladesben akár már 1,63 dollárból is ehetünk. Magyarország a 31. helyen áll a 98 országot és területet vizsgáló rangsorban.
A dollárban mért ár azonban önmagában nem mutatja meg, mennyire megfizethető az éttermezés, a hazai jövedelmek mellett ugyanis egy családi étkezés továbbra is komoly kiadást jelenthet.
Svájc vezeti a rangsort, Banglades a legolcsóbb
A listát a Numbeo 2026. augusztus 24-én elérhető adatai alapján állították össze, amely 98 ország és terület olcsó éttermi árait hasonlítja össze amerikai dollárban. A rangsor élén Svájc áll 31,20 dollárral, ami közel harmadával magasabb a második helyen szereplő Norvégia 23,60 dolláros áránál. A toplistán szerepel még Dánia 23,43 dollárral, Belgium és Hollandia 23,36 dollárral, Írország pedig 23,35 dollárral.
A tíz legdrágább ország közül kilenc Európában található. A hetedik helyen az Egyesült Királyság szerepel 21,82 dollárral, utána Olaszország következik 20,19 dollárral. Az egyetlen Európán kívüli ország az első tízben az Egyesült Államok, ahol 20 dollárt kell fizetni egy olcsóbb étkezésért. Ausztria 18,68 dollárral zárja a legdrágább tíz ország listáját.
A húsz legdrágább országból tizenhét európai. Az Egyesült Államok mellett csak Kanada és Ausztrália került be a húsz közé. Európán belül is jelentős különbségek vannak: míg Svájcban 31,20 dollár az olcsó éttermezés ára, Koszovóban 5,84 dollár, ami több mint ötszörös eltérést jelent.
Japán a legolcsóbb a G7-országok között
Japán a lista 69. helyén áll, ahol egy olcsóbb éttermi étkezés mindössze 6,29 dollárba kerül. Ezzel a G7-országok közül a legolcsóbb, és az egyetlen tagország, amely a globális medián alatt szerepel. Franciaországban és Németországban egyaránt 17,52 dollár az összehasonlított étkezés ára, ami közel háromszorosa a japán értéknek.
Az Egyesült Államokban egyetlen 20 dolláros étkezés árából Japánban nagyjából hármat, Indiában körülbelül kilencet, Bangladesben pedig hozzávetőleg tizenkettőt lehetne kifizetni. A rangsor legvégén Banglades áll 1,63 dollárral, Indonézia 1,70, Bolívia 1,73, Nigéria 1,85 dollárral követi. Nepálban 1,96, Indiában 2,09, Pakisztánban 2,16 dollárba kerül egy pénztárcabarát étkezés, míg Kínában 2,98 dollárért ehetünk.
Magyarország a globális középérték felett
Magyarország 12,88 dolláros árral a 31. helyen áll a 98 országot és területet felölelő listán. Ez jóval alacsonyabb a svájci vagy a norvég árnál, és az amerikai 20 dollártól is elmarad, ugyanakkor meghaladja a 9,35 dolláros globális mediánt.
Magyarország helyezéséből nem következik, hogy az étterembe járás a magyar családok számára könnyen megfizethető. Egy ország lehet olcsóbb dollárban mérve a nyugat-európai államoknál, miközben a helyi jövedelmekhez képest egy éttermi számla jelentős kiadás marad. A rangsor nem vizsgálja a béreket vagy azt, hogy egy család költségvetésének mekkora részét emészti fel egy éttermi étkezés.
Több mint 9000 vendéglátóhely zárt be hat év alatt
Asztalos István séf egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy egy három-négy fős család éttermi számlája hamar elérheti a 40–50 ezer forintot. Szerinte a magas árakat nem lehet egyszerűen a vendéglátósok indokolatlan drágításával magyarázni, hiszen a vállalkozások is jelentős költségekkel szembesülnek. A vendég számára a végeredmény mégis az, hogy ritkábban ül be étterembe.
Egy kerekasztal-beszélgetésen Herczeg Zoltán gasztronómiai szakértő és Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus is hangsúlyozta, hogy a hazai éttermek gondjai szorosan összefüggenek a fizetőképes kereslet gyengeségével. Sok háztartásnak először az olyan kiadásokról kell lemondania, mint az étterem, a szálloda vagy a szórakozás.
Az MBH legfrissebb elemzése szerint 2019 és 2025 között több mint 9000 vendéglátóhely tűnt el Magyarországról. A működő egységek száma hat év alatt mintegy 18 százalékkal csökkent, miközben az ágazat forgalma reálértéken mindössze 1,4 százalékkal bővült. Az elemzés alapján az árbevétel emelkedése nagyrészt az áremelésekből származott, nem a fogyasztás jelentős növekedéséből.
