Keményen ráfázhat minden magyar hiteles: elképesztő drágulást hozhat a tervezett átalakítás
Emelkedő hitelkamatok, növekvő körbetartozás, romló befektetői bizalom és jelentős állami többletkiadások is következhetnek abból, ha lelassul a fizetési meghagyásos eljárás és nehezebbé válik a követelések érvényesítése a tervezett átalakítások miatt – hangzott el egy követeléskezelési konferencián Budapesten.
Magyarországon évente mintegy 400–500 ezer fizetési meghagyásos eljárás indul, így a rendszer működésének akár átmeneti zavara is messze túlmutatna a követeléskezelési piacon. A hatékony követelésérvényesítés a jogbiztonság és a gazdaság működésének alapvető feltétele, hiánya nehéz helyzetbe hozhatná a kintlévőségeket kezelő vállalkozásokat, társasházakat és magánszemélyeket, valamint az állami és önkormányzati szolgáltatókat is.
A fizetési meghagyásos eljárás a pénzkövetelések érvényesítésének egyik legfontosabb eszköze Magyarországon, segítségével pereskedés nélkül, gyorsan és hatékonyan hozzájuthat harmincmillió forintot meg nem haladó jogos követeléséhez az, akinek tartoznak.
A bruttó hazai termék fél százalékát, mintegy 400 milliárd forintot követelnek évente adósoktól fizetési meghagyásos eljárás keretében Magyarországon, 400–500 ezer eljárásban – ismertette előadásában Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.
A követelések több mint harmada kapcsolódik banki hitelekhez és magánkölcsönökhöz, 8 százalék telekommunikációs szolgáltatásokhoz, másik 8 százalék vállalkozási szerződésekhez, jellemzően az építőiparban, 7 százalék adásvételi szerződésekhez, 5 százalék a közműszolgáltatásokhoz. Három százalékban, mintegy tízmilliárd forint értékben pedig társasházak indítanak fizetési meghagyást a közös költséget nem fizető tulajdonosok ellen.
A fizetési meghagyásos eljárások körülbelül 5–6 százaléka alakul perré, az ügyek háromnegyede 200 ezer forintos érték alatti, és csak öt százalék haladja meg az egymillió forintot.
A fizetési meghagyásos eljárás 2010 júniusától került át közjegyzői hatáskörbe. A közjegyzői hatáskörben a fizetési meghagyások kibocsátása a korábbi több hónapról vagy akár több mint egy évről túlnyomórészt egy napra csökkent. A fizetési meghagyások átlagosan 94 százalékban jogerőre emelkednek, mert a kötelezettek nem vitatják a követelést.
Amennyiben a közjegyzői hatáskörből ismét a már most is túlterhelt bíróságokhoz telepítenék a fizetési meghagyásos eljárást, azzal kell számolni, hogy rendkívül lelassul a meghagyások kibocsátása. A rendszer kiépítése várhatóan öt év, költsége folyó áron 83 milliárd forint, éves fenntartási költsége 26 milliárd forint lenne.
A számítások szerint a közvetlen költségek mellett mintegy 130 milliárd forint plusz állami költséggel kell számolni, egyrészt az adóbevételek kiesése, másrészt az állami és önkormányzati szektorban keletkező hiányok miatt, hiszen a fizetési meghagyásos eljárások körülbelül 22 százalékát állami vagy önkormányzati szereplők indítják el.
Ha elhúzódik vagy akár átmenetileg leáll a követelésérvényesítés, akkor a törlesztési kockázatok miatt emelkednek a hitelfinanszírozás költségei, nőnek a hitelkamatok, emelkedik az infláció, valamint az adósok is rosszul járnak, mert például az ügyek elhúzódása miatt magasabb lesz a késedelmi kamatteher.
A konferencián tartott szakértői kerekasztal-beszélgetésen Bodzási Balázs közjegyző arra hívta fel a figyelmet, a jelenlegi tervek veszélyeztetik a végrehajtási rendszer fenntartását, ami elengedhetetlen a gazdaság működéséhez. Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetségének elnöke aggályosnak tartja, hogy jogerős ítéletek alapján indított végrehajtásokat is felfüggesztett az új Országgyűlés.
