Közel a kétszeresére emelkedett az autópálya-koncesszió idei büdzséje
A kormány közel a kétszeresére, bruttó 386 milliárd forintra kényszerült emelni az MKIF Zrt. által üzemeltetett autópálya-koncesszió idei büdzséjét, mivel az előző kabinet jelentősen alultervezte a kiadásokat. Az eredeti, még a Fidesz-kormány által elfogadott 2026-os költségvetésben mindössze nettó 165 milliárd, bruttó 210 milliárd forint szerepelt az 1237 kilométeres sztrádahálózatot üzemeltető társaság kifizetéseire, ezt a keretet kellett nettó 304 milliárd, azaz bruttó 386 milliárd forintra megemelni.
A Közlekedési és Beruházási Minisztérium tájékoztatása szerint a korrekcióra azért volt szükség, mert az előző kabinet a kiadások jelentős részével egyáltalán nem számolt a tervezési fázisban. A megemelt keretből finanszírozzák a rendelkezésre állási és szolgáltatási díjakat, a közlekedésbiztonsági felújításokat, valamint a korábban átadott útszakaszok üzemeltetését.
Bár az MKIF korábban arról tájékoztatott, hogy idén nettó 235 milliárd forintos árbevétellel számol, a tárca jelzése szerint az állami büdzsében szereplő magasabb összeg a teljesítés és a kifizetés közötti kéthónapos elszámolási csúszásból fakad. A koncessziós társaság a növekvő költségek kapcsán csupán annyit közölt, hogy szigorúan a szerződésben foglaltak szerint jár el.
A Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkealapjainak tulajdonában álló társaság rendkívül jövedelmező: az indulástól 2025 végéig 760 milliárd forint árbevételt és 96 milliárd forint adózott eredményt ért el. A tulajdonosok ez idő alatt 48 milliárd forint osztalékot vettek ki a cégből, ami már meghaladja a 45 milliárd forintos eredeti tőkebefektetésüket.
Az új kormányzati ciklusban elindult a kiadások lefaragása. Az erősödő forintárfolyam mellett az is kedvez a büdzsének, hogy idén lejár az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának még 2004-ben kötött koncessziós szerződése. Lázár János korábbi közlekedési miniszter ezt a szakaszt is átadta volna az MKIF-nek, ami 149 milliárd forintos kiadást jelentett volna az államnak, Vitézy Dávid jelenlegi miniszter azonban közbelépett, így a következő 11 évben az eddigi üzemeltető látja el a feladatot mindössze 44 milliárd forintért. A megtakarítás abból adódik, hogy a beruházási és építési költségeket már kifizették, így a jövőben kizárólag az üzemeltetést kell finanszírozni, ami évente mintegy 20 milliárd forint megtakarítást eredményez a költségvetésnek.
A sztrádakoncesszió aránytalanul sok forrást emészt fel: idén a várható állami útdíjbevételek 44 százalékát viszi el, miközben a 32 ezer kilométeres hazai közúthálózatnak mindössze a 4 százalékát teszi ki. Emiatt a magyar állam számára a közúthálózat fenntartása az európai viszonylatban is kiemelkedő útdíjak ellenére évről évre súlyosan veszteséges, a hiányzó források következményei pedig meglátszanak a vidéki úthálózat leromlott állapotán.
A kormány a jövőben a megtakarított forrásokat a leromlott állapotú útszakaszok fokozatos helyreállítására fordítaná. Mivel a díjköteles úthálózaton nem várható érdemi forgalomnövekedés, az állam további költségcsökkentési lehetőségeket keres. Bár a 2027-es büdzsében még biztosan szerepel majd az MKIF-nek fizetendő tétel, az elvileg 2057-ig tartó autópálya-koncesszió hosszabb távú jövője bizonytalan. A kormány többször jelezte a megállapodás felülvizsgálatára vonatkozó szándékát, ráadásul az eredeti tender lebonyolítása miatt uniós kötelezettségszegési eljárás is folyamatban van.
