A Tisza-kormány 363 millió euróval csökkentette a KEHOP Plusz keretét
A kormány 363 millió euróval, 3,32 milliárdról 2,96 milliárd euróra csökkentette a KEHOP Plusz operatív program uniós keretösszegét. A lépés hátterében az áll, hogy a források sikeres lehívása érdekében számos, korábban hazai vagy más kohéziós alapból finanszírozott beruházást csoportosítottak át a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) terhére. A manőver révén felszabadult keretösszeg a jövőben új pályázatok kiírására ad lehetőséget.
Augusztusi határidő szorította a döntést
A finanszírozási átalakításra azért volt szükség, mert az RRF-források lehívásához a vonatkozó projekteket és reformokat 2026. augusztus 31-ig be kellett fejezni. Ennek érdekében a kormány módosította a helyreállítási tervet, és olyan megvalósult vagy már futó beruházásokat emelt át, amelyeket eredetileg a központi költségvetésből vagy más operatív programokból finanszíroztak volna. Bár az átcsoportosított projektek értékét a kettős finanszírozás elkerülése végett ki kellett vezetni az eredeti programokból, a hivatalos dokumentumok alapján ez önmagában nem magyarázza meg maradéktalanul a teljes keretcsökkentést.
Kvassay-szivattyútelep és közlekedési beruházások is átsorolódtak
Jó példa az átcsoportosításra a Kvassay-szivattyútelep második ütemének megépítése, amely kifejezetten a KEHOP Pluszból került át az RRF-be. Hasonló sorsra jutott mintegy 300 milliárd forintnyi közlekedésfejlesztési projekt is, köztük a Debrecen és Balmazújváros közötti elővárosi vasútfejlesztés, valamint 45 CAF villamos és 48 trolibusz beszerzése, amelyek immár a fenntartható, zöld közlekedés részeként szerepelnek az uniós elszámolásban.
Egy-egy nagyberuházáson belül megoszlott a finanszírozás
Egy-egy nagyberuházáson belül a finanszírozás meg is oszolhatott, így például a Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal fejlesztésének jelentős része átkerült a helyreállítási alapba, de a vonatbefolyásoló rendszer kiépítése az eredeti programban maradt, mivel az nyilvánvalóan nem tudott elkészülni az augusztus végi határidőre. A környezetvédelmi és közlekedési projekteken túl – ahol a megújuló energiagazdaságra szánt keret önmagában több mint 512 millió euróval csökkent – más ágazatokban is történtek átsorolások. Utólagosan az uniós helyreállítási alapból számolnak el 54 milliárd forintnyi, már korábban befejezett oktatási fejlesztést, valamint több mint 125 milliárd forintnyi, eredetileg a hazai költségvetésből finanszírozott egészségügyi és digitalizációs beruházást is.
Új pályázatokra nyílik mozgástér
A széles körű pénzügyi átrendezés érdemi mozgásteret biztosít a kormánynak arra, hogy az eredeti operatív programokban felszabadult összegekből új pályázatokat írjon ki, bár ezek megjelenésére egyelőre várni kell.
