Négy ország, négy valuta: a külkereskedelem összetartja a Visegrádi Négyeket
A Visegrádi Négyek országai ismét közelednek egymáshoz, és keresik az együttműködés új lehetőségeit, ami növelné súlyukat és javítaná érdekérvényesítő képességüket az Európai Unió döntéshozatali folyamataiban. A vállalatok életéből ugyanakkor a V4 valójában soha nem tűnt el: Csehországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Magyarországot a kereskedelem, a termelés és az ellátási láncok rendszere kapcsolja össze.
Júniusban két év után ismét találkoztak a visegrádi országok miniszterelnökei, akik közös nyilatkozatukban elkötelezték magukat az együttműködés megújítása mellett, és a közös érdeklődésre számot tartó területek közé sorolták az energetikát, az európai ipart, a kereskedelmet, az infrastruktúrát és az egységes piac működését.
A nemzetközi kereskedelmi statisztikák szerint 2025-ben a V4-országok közötti árukereskedelem értéke megközelítette a 138 milliárd eurót. A teljes külkereskedelmi forgalmon belül a másik három V4-országgal folytatott kereskedelem aránya Szlovákiában 24,2, Csehországban 16,5, Magyarországon 15,7, Lengyelországban 8,8 százalék volt.
A KSH legfrissebb, 2026. január–augusztusi adatai szerint Magyarország Lengyelországgal, Szlovákiával és Csehországgal bonyolított külkereskedelmi termékforgalmának értéke valamivel több mint 30,5 milliárd eurót tett ki, ami a teljes magyar külkereskedelmi termékforgalom mintegy 14,6 százaléka. A behozatal 16,1, a kivitel 13,2 százaléka kötődött ehhez a három országhoz. Csehországból 4,8 milliárd euró értékű behozatal és 4,4 milliárd euró értékű kivitel, Lengyelországból 5,7 milliárd euró behozatal és 5,2 milliárd euró kivitel, Szlovákiából 6 milliárd euró behozatal és 4,6 milliárd euró kivitel alakult ki.
A visegrádi országok közül jelenleg Magyarországon a legmagasabb a jegybanki alapkamat 5,5 százalékkal. Csehországban és Lengyelországban egyaránt 3,75 százalékon áll a mutató, Szlovákia euróövezeti tagként az Európai Központi Bank monetáris politikáját követi, így ott az EKB 2,5 százalékos betéti kamata az irányadó. A magyar és a lengyel jegybank az utóbbi időben csökkentette, a cseh nemrégiben emelte az alapkamatot.
A költségvetési hiány tervezésében és az államadósság mértékében is jelentősek az eltérések. Szlovákia nemrég elfogadott, 2027-re szóló költségvetési törvényében 4,94 százalékos GDP-arányos hiánycél szerepel, a 2026-ra tervezett 4,1 százalékos hiány az előrejelzések szerint 4,37 százalékra mehet fel. Magyarországon az ősszel módosított idei költségvetésben 7,5 százalékos hiánycél szerepel, Lengyelországban 7 százalék körül alakulhat a mutató az év végére. A Moody’s hitelminősítő szeptember végén egy fokozattal rontott Lengyelország államadósság-besorolásán. A cseh kormány szeptember második felében hagyta jóvá a 2027-es költségvetési tervezetet, amely 2,8 százalékos hiánycélt tartalmaz, ami megfelel a maastrichti kritériumoknak.
Az Eurostat 2026 első negyedéves adatai szerint a magyar államadósság a GDP 77,7 százalékát tette ki, Szlovákiában 62,5, Lengyelországban 61,6, Csehországban 44,1 százalék volt az adósságráta. Az Európai Bizottság előrejelzése alapján a növekedési kilátások Lengyelországban 3,5, Magyarországon 1,8, Csehországban 1,8, Szlovákiában 0,8 százalékosak.
Az Akcenta anonim módon megvizsgálta ügyfelei V4-országok közötti fizetéseinek adatait a 2025 szeptemberétől 2026 augusztusáig tartó időszakban. Az elemzés 34 868, összesen 525,4 millió euró értékű határon átnyúló fizetést foglal magában. A vizsgált fizetések 83,6 százalékát euróban teljesítették, ezek a teljes érték 75,1 százalékát tették ki. Csehország, Lengyelország és Magyarország egymás közötti fizetéseinek értékéből 65,6 százalék jutott az euróra.
Devizaváltás a vizsgált fizetések 38,5 százalékánál történt, érték alapján azonban ezek a tranzakciók a teljes volumen 56,8 százalékát tették ki. A 100 ezer euró feletti fizetéseknél már a tranzakciók 67,3 százalékánál történt devizakonverzió.
Lengyelországnak azzal kell foglalkoznia, hogy a magas költségvetési hiány és az ismét növekvő infláció lehetővé teszi-e a monetáris lazítás folytatását, a Cseh Nemzeti Bank egy további lehetséges kamatemelésről tárgyal, Magyarország a többi országhoz képest magasabban tartja a kamatokat, Szlovákia pedig az EKB döntéseitől függ. Mindez befolyásolhatja a korona, a zloty és a forint euróval szembeni árfolyamát, és ezáltal azokat a számításokat is, amelyekből a vállalatok az áraik meghatározásakor kiindultak.
