Vasúti együttműködési megállapodást írt alá Vitézy Dávid Prágában
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter csütörtökön Prágában együttműködési megállapodást írt alá Ivan Bednárik cseh közlekedési miniszterrel. A megállapodás a határokon átnyúló közlekedés és infrastruktúra fejlesztésére, a közlekedésbiztonságra, a dekarbonizációra, a katonai mobilitásra, valamint az uniós források hatékonyabb felhasználására is kiterjed.
A miniszter a Facebook-oldalán közzétett beszámolójában kiemelte, hogy a tárgyalások egyik fontos témája a visegrádi országokat összekötő nagysebességű vasúti hálózat jövője volt. A cél az, hogy Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország összehangolt fejlesztésekkel gyorsabb és magasabb színvonalú vasúti kapcsolatokat hozzon létre a négy ország között. Vitézy Dávid szerint a fejlesztések megvalósításához a 2030-as években jelentős forrásokat kell majd bevonni.
Prágán keresztül Németország és a Balkán felé is bővülhetnek a kapcsolatok
A megállapodás a nemzetközi vasúti járatok fejlesztésére is kiterjed. Vitézy Dávid tájékoztatása szerint napirenden van a Prága, Pozsony és Budapest között közlekedő vonatok egy részének Belgrádig történő meghosszabbítása, ami a magyar főváros és a Balkán közötti vasúti összeköttetéseket is erősítheti. A járatok meghosszabbítása egyelőre tervként szerepel, a konkrét menetrendről és az indulás időpontjáról még nem született bejelentés.
A másik fontos irány Németország és Észak-Európa. A magyar és a cseh fél azon dolgozik, hogy Prágán keresztül javuljanak, illetve újra létrejöjjenek a Budapestet közvetlenül összekötő vasúti kapcsolatok német és más észak-európai nagyvárosokkal. A közvetlen járatok bővítése nemcsak a turisták számára jelenthetne könnyebbséget, hanem azoknak is, akik munkavállalás, üzleti utak vagy családi látogatások miatt utaznak rendszeresen a térség országai között. A tervek megvalósulásához összehangolt menetrendi, infrastruktúra-fejlesztési és finanszírozási döntésekre is szükség lesz.
A V4-es fővárosok összekötése hosszabb távú cél
A közlekedési tárgyalások középpontjában a visegrádi négyek, vagyis Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország közötti vasúti kapcsolatok fejlesztése állt. A tervek szerint olyan gyors összeköttetésekre lenne szükség, amelyek a jelenleginél versenyképesebb alternatívát kínálnak a közúti és légi közlekedéssel szemben.
A nagysebességű vasúti hálózat fejlesztése nem új elképzelés: a V4-es országok korábban is egyeztettek arról, miként lehetne csökkenteni a fővárosaik közötti menetidőt, és hogyan lehetne összehangolni a nemzeti vasúti fejlesztéseket. A 2023-as közös nyilatkozatban is szerepelt a Varsó, Prága, Pozsony és Budapest közötti nagysebességű vasúti hálózat megvalósíthatóságának vizsgálata.
A közös fejlesztés azért is fontos, mert egy-egy ország önálló beruházása önmagában nem feltétlenül eredményez gyorsabb nemzetközi utazást. A határokon átnyúló pályakapcsolatok, a műszaki szabványok, a menetrendek és a finanszírozás összehangolása nélkül a teljes hálózat nem tudná kihasználni a benne rejlő lehetőségeket. Vitézy Dávid szerint a felek célja, hogy a beruházások a 2030-as években jelentős források bevonásával valósulhassanak meg, ez azonban hosszabb távú fejlesztési cél, nem pedig már eldöntött kivitelezési ütemterv.
Önvezető technológiák és katonai mobilitás is a napirenden
A csütörtöki megállapodás a közlekedés más területeire is kiterjed. A felek a közúti közlekedésben alkalmazható önvezető technológiákról, a károsanyag-kibocsátás csökkentéséről és a közlekedésbiztonság javításáról is együttműködnének. A dekarbonizáció a közlekedés környezeti terhelésének mérséklését jelenti, amelyben a vasúti közlekedés fejlesztése és az alacsonyabb kibocsátású technológiák elterjedése egyaránt szerepet játszhat.
A katonai mobilitás szintén fontos téma volt, különös tekintettel arra, hogyan lehet a határokon átívelő infrastruktúrát hatékonyabban használni a katonai szállítások során. Az uniós források felhasználásának összehangolása szintén lényeges kérdés, hiszen a nagy közlekedési beruházások költségei jelentősek, a megvalósításuk pedig több ország együttműködését igényelheti.
Vitézy Dávid felidézte, hogy Ivan Bednárikkal már több alkalommal tárgyaltak közlekedési kérdésekről, a mostani találkozó azonban különleges volt, hiszen a cseh és a magyar kormány első közös ülésének keretében tartották. A megállapodás így egy szélesebb kétoldalú együttműködés része. A következő években az lesz a döntő kérdés, hogy az egyeztetésekből milyen konkrét vasúti projektek, finanszírozási döntések és menetrendi változások születnek.
