Az MNB szigorított, miközben az alapkamat nem változott
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette a középtávú inflációs célt, az alapkamatot ugyanakkor változatlanul 5,5 százalékon hagyta. A döntés illeszkedik a régiós jegybankok gyakorlatához, közelebb viszi Magyarországot az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához, és a jegybank kommunikációja szerint támogatja az euróbevezetés útját.
Januártól érvényes az új cél, 2028-ra lehet elérhető
Az új inflációs cél 2027. január 1-jétől lép életbe. Mivel jövőre ismét megugorhat az infláció, a kitűzött cél a szakértők szerint 2028-ra lehet elérhető. Az elemzések szerint a lakosság és a vállalatok hosszabb távon alacsonyabb inflációra számíthatnak, feltéve, hogy a jegybank hitelesen tudja tartani a célt. Ha a pálya megmarad, a beruházási, árazási és hasonló döntéseknél a 2,5 százalékos szintet veszik majd figyelembe.
Szigorítás, mert a reálkamat számít
Bár a nominális alapkamat nem változott, a szakértők szerint a döntés monetáris szigorításnak tekinthető, mivel a gyakorlatban a reálkamat a mérvadó. Az egyetemi szakértői értékelés szerint a jegybank ezzel teret adott magának 1-2 kamatcsökkentésre, akár még idén is sor kerülhet erre. Az eurózónához képest 0,5 százalékponttal magasabb inflációs cél lehetőséget biztosít arra, hogy az árszintfelzárkózás egy része továbbra is az inflációs többleten keresztül valósulhasson meg, így rövid távon ne jelentsen túlzott terhet a reálgazdaság számára.
A forint erősödött a bejelentés után
A piacok rövid távon pozitívan reagáltak a lépésre: a forint a 362-es szintről 360-ig erősödött az euróval szemben. A döntés egyik fő csapásiránya az euróbevezetéshez kapcsolódik, a piaci szereplők ugyanis ezen a szemüvegen keresztül értékelik a lépést. Hosszabb távon, ha a várható infláció alacsonyabb és a reálkamat előre meghatározott, a nominális kamatok is alacsonyabbak lesznek, ami azt jelenti, hogy a gazdaság alacsonyabb nominális kamatkörnyezet felé halad.
Olcsóbb hitelfelvétel és csökkenő kamatprémium
Az új inflációs cél hosszabb távon olcsóbbá teheti a hitelfelvételt: a lakossági és vállalati hitelek kamatai fokozatosan követhetik a jegybanki pályát, ha a hitelesség megmarad. A bérdinamika azonban az infláció csökkenésével szintén mérséklődhet, így hiába alacsonyabb a kamatteher, a jövedelmek növekedése is kisebb lehet. Az államadósság finanszírozása ugyanakkor könnyebbé válhat, mivel csökken a magyar államadósság után fizetett kamatprémium, ami a Magyarország iránti növekvő pénzpiaci bizalom miatt tovább mérséklődhet.
Az euró felé vezető úton
A szakértői értékelés szerint a lépés egyértelműen összefügg az eurócsatlakozással, ugyanakkor önmagában is értelmes döntés lenne, hiszen Magyarország fokozatosan zárkózik fel a fejlettebb államokhoz. Minden fejlett gazdaságban hasonló tartományban mozog az inflációs cél, ettől jelentősen eltérni a piaci szereplők számára bizonytalansági tényezőt jelentene. Az inflációs cél csökkentése egyszerre szimbolikus és gyakorlati lépés az euró felé vezető úton, amely közelebb viszi az országot az eurózóna jegybankjainak céljaihoz, növelve a befektetési kedvet. A konvergencia-sztori hitelességét ugyanakkor a következő 12–18 hónap költségvetési teljesítménye, a kamatpálya és a külső környezet fogja meghatározni.
