Egyre súlyosabb a helyzet Európában: katonákat is bevetnek a zavargások miatt, több fővárosban forrnak az indulatok
Milánótól Madridig, Lisszabontól Tiranáig tüntetések rázták meg Európa nagyvárosait szombaton. Az olasz divatfővárosban katonák lepték el az utcákat, miután a kormány a múlt heti fosztogatások nyomán keményebb fellépést hirdetett, miközben a kontinens más pontjain a nyugdíjak, a lakhatás és az oktatás ügye vitte utcára az embereket.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök korábban bejelentette, hogy ötszáz további katonát vezényel Milánóba, valamint szigorúbb büntetőjogi intézkedéseket vezetnek be a fiatalokkal szemben. A rendőrség tájékoztatása szerint ugyanis kiskorúak alkották a múlt heti zavargások résztvevőinek jelentős részét. A katonák a városban korábban is állomásozó egységeket és mintegy ötezer rendőrt egészítenek ki. A hatóságok drónokkal figyelik a várost, ellenőrzéseket végeznek a pályaudvarokon, és az interneten is nyomon követik az erőszakra buzdító felhívásokat. A luxusüzletek – köztük az Omega, a Tiffany és a Gucci – bedeszkázták kirakataikat a divatnegyedben.
Az olasz hatóságok szombaton közölték, hogy nyomozás indult egy harmincéves szabadúszó újságíró ellen, akit az újonnan alakult Október 17. mozgalom szervezőjeként tartanak számon. Ez a csoport volt a közelmúltbeli olasz tüntetéshullám fő mozgatórugója. A milánói rendőrség szerint a múlt heti erőszakos cselekményekben mintegy kétezer fiatal vett részt, köztük nagy számban második generációs bevándorlók és külföldi állampolgárok. Két nap alatt 45 embert tartóztattak le, köztük 34 kiskorút.
Albánia fővárosában, Tiranában a rohamrendőrök vízágyúkat vetettek be a tüntetők ellen, akik közül többen kormányzati épületeket gyújtottak fel, és megdobálták a rendőröket. A középiskolások és egyetemisták alacsonyabb tandíjakat, nagyobb állami oktatási ráfordítást követelnek, valamint a felsőoktatási korrupció ellen tiltakoznak. Egy részük az Edi Rama miniszterelnök lemondását követelő, szélesebb körű kormányellenes mozgalomhoz is csatlakozott.
Madridban szintén ezrek vonultak utcára, ott a nyugdíjak védelmében tüntetnek. A békés tüntetők az állami nyugdíjrendszer esetleges privatizációja ellen tiltakoztak, miután az ellenzéki konzervatív Néppárt nyitottságot mutatott a magánnyugdíj-rendszer felé. Spanyolországban emellett már hetek óta tartanak a demonstrációk a lakhatási válság miatt: az emelkedő bérleti díjak és ingatlanárak, a rövid távú lakáskiadás terjedése, valamint egy 87 éves madridi nő szeptemberi kilakoltatása komoly társadalmi feszültségeket keltett. A főváros Puerta del Sol terén csaknem egy hónapja sátortábor működik.
Lisszabonban a spanyol példát követve a megfizethető lakhatásért tüntettek. A demonstrálók Luis Montenegro miniszterelnök közelmúltban bejelentett intézkedéseit is bírálják, amelyek lazítanák a bérleti díjak emelésének korlátait, és megkönnyítenék a nem fizető bérlők kilakoltatását. A kormány álláspontja szerint az intézkedések a bérleti piac élénkítését szolgálják, a tüntetők viszont úgy vélik, hogy az új szabályozás egyoldalúan a bérlők kárára módosítja az erőviszonyokat.
Franciaországban a mai napon folytatódtak a tüntetések. A hatóságok a múlt heti erőszak megismétlődésétől tartva fokozott biztonsági intézkedéseket vezettek be és közel 70 ezer rendőrt mozgósítottak, miközben a szakszervezetek és a diákmozgalmak a korlátozások ellenére is kitartanak a tüntetések mellett. Az előző hétvégi demonstrációkat kísérő fosztogatások után több luxusüzlet úgy döntött, hogy szombaton zárva tart, de a múzeumok, többek között a Louvre és a Musée d’Orsay sem nyitott ki a turisták előtt a mai napon.
