Pánik a tőzsdéken: összeomlott a Volvo árfolyama, kilőtt az olajár a háborús fenyegetés miatt
Estek az amerikai részvényindexek péntek délután, miközben a Volvo Cars árfolyama több mint 25 százalékot zuhant a gyenge negyedéves eredmények után. Az olajárakat a közel-keleti feszültség hajtotta felfelé, a Brent jegyzése napközben a 115 dolláros szint fölé is benézett. Eközben az euróövezet gazdasági növekedése a vártnál nagyobb mértékben lassult októberben.
A pénteki amerikai kereskedés elején az S&P 500 0,5 százalékos, a Dow Jones 1,3 százalékos mínuszban járt, míg a technológiai túlsúlyú Nasdaq 100 lényegében stagnált. A Volvo Cars részvényei több mint 25 százalékot veszítettek értékükből. Az olajpiacon ezzel szemben folytatódott a drágulás, a Brent jegyzése több mint öthavi csúcsra emelkedett.
Az amerikai indexek a pénteki gyengülés ellenére is jelentős idei nyereséget őriztek. Az S&P 500 az év elejéhez képest 11,4 százalékkal, a Dow Jones 8,6 százalékkal, a Nasdaq 100 pedig 14,8 százalékkal állt magasabban. A Brent kora délután 1,2 százalékos emelkedéssel, hordónként 114,57 dolláron forgott, miután napközben rövid időre a 115 dolláros szintet is átlépte. Ilyen magas jegyzésre legutóbb május elején volt példa. Az amerikai WTI 1,5 százalékkal, 100,95 dollárra drágult. A Brent heti emelkedése ekkor 4,2 százalék körül alakult, így sorozatban a harmadik hetét zárhatja drágulással.
A Volvo árfolyamzuhanását a harmadik negyedéves gyorsjelentés és a kínai üzletág meredek visszaesése váltotta ki. Az autógyártó 5,6 milliárd svéd koronás üzemi veszteséget jelentett az előző negyedévben elért 6,4 milliárd koronás üzemi eredmény után. A kínai Geely Holding tulajdonában álló vállalat kínai bevétele éves összevetésben csaknem megfeleződött. Håkan Samuelsson vezérigazgató szerint a piac a vártnál gyorsabban alakult át, és az Európában fejlesztett, globális piacra szánt autók értékesítésére épülő stratégia Kínában már nem működik. A Volvo ezért önállóbb kínai működést, a helyi igényekhez igazított modelleket és a Geelyvel közös műszaki platformok használatát tervezi. Az Egyesült Államokban a vámok és az elektromos autók vásárlását ösztönző támogatások visszaszorulása rontotta a jövedelmezőséget. A vállalat összesen 5 milliárd svéd koronás, megközelítőleg 500 millió dolláros költségcsökkentési programot hirdetett meg, ennek részeként világszerte 2500 munkahelyet szüntet meg, ebből 2000-et Svédországban.
Az olajpiaci áremelkedést elsősorban az ellátási zavaroktól való félelem hajtotta. A jemeni húszik szerdán a szaúd-arábiai sajbai olajmezőt és a dammámi Fahd király nemzetközi repülőteret támadták. A szaúdi energiaügyi minisztérium szerint az olajmezőn a kitermelés nem állt le, bár a lezuhanó roncsdarabok károkat okoztak. A Saudi Aramco csütörtökön dahráni központjának kiürítését is elrendelte. A bizonytalanságot az amerikai–iráni konfliktus kiújulásának veszélye fokozta: Irán arra figyelmeztetett, hogy egy újabb amerikai vagy izraeli csapásra a Perzsa-öböl térségének kritikus infrastruktúrája elleni támadásokkal válaszolna, Washington pedig tovább erősíti katonai jelenlétét a térségben. Az ING elemzői szerint az árakban elsősorban az esetleges fennakadások kockázata jelenik meg, nem pedig a Perzsa-öbölből érkező szállítások tényleges leállása. A rendelkezésre álló adatok szerint a közel-keleti olajexport az október 18-ig tartó héten még meghaladta a háború előtti szintet. Líbiában egy olajvezeték szelepének elzárása két mező kitermelését vetette vissza, az Egyesült Arab Emírségek partjainál pedig egy tartályhajóból származó olajszennyezés miatt indult kárelhárítás.
Az euróövezet magánszektorának növekedése négyhavi mélypontra lassult októberben. A feldolgozóipart és a szolgáltatásokat együttesen mérő előzetes kompozit beszerzésimenedzser-index a szeptemberi 53,1 pontról 51,9 pontra csökkent, elmaradva az elemzők által várt 52,7 ponttól. Az 50 pont feletti érték továbbra is a gazdaság bővülését jelzi. A feldolgozóipari alindex 52,9 pontról 52,4 pontra, a szolgáltatási szektor mutatója pedig 53 pontról 51,7 pontra süllyedt. A lassuláshoz az emelkedő energiaköltségek és a francia belpolitikai bizonytalanság is hozzájárult. Az új megrendelések növekedése mérséklődött, a munkaerő-felvétel közel stagnált, az üzleti bizalom pedig öthavi mélypontra esett. A vállalatok közben a magasabb energiaköltségeket áremelésekkel igyekeztek átterhelni, így a gyengülő növekedést tartós árnyomás kísérte.
