Magyar Péter október 23-i ünnepi beszéde: a miniszterelnök legfontosabb üzenetei
Magyar Péter miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján, a Kossuth téren tartott ünnepi beszédében a nemzeti összefogás, a szabadság és a függetlenség fontosságát hangsúlyozta. A megemlékezésen külföldi állami vezetők és az egykori forradalom még élő résztvevői is jelen voltak.
A miniszterelnök beszédében felidézte a forradalom legfontosabb eseményeit, megemlékezett az áldozatokról és a megtorlások időszakáról, valamint kitért Magyarország jelenlegi helyzetére és a kormányzás előtt álló feladatokra is. Az ünnepi beszéd legfontosabb gondolatait tíz pontban foglalta össze.
Magyar Péter szerint 1956 megmutatta a magyarok összefogásának erejét, a forradalom hősei bebizonyították, mire képes a magyar társadalom, ha közösen áll ki a szabadságáért. A 70 évvel ezelőtti eseményeket a 20. század egyik legfontosabb forradalmának nevezte.
A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a forradalom hőseinek áldozata nem volt hiábavaló, és többek között Szeles Erikáról, Mansfeld Péterről, Angyal Istvánról, Nagy Imréről és Maléter Pálról is megemlékezett. Kiemelte: a szovjet hadsereg leverhette a szabadságharcot, de a magyarok szabadságvágyát nem tudta megtörni.
Magyar Péter szerint 1956 egyik legfontosabb tanulsága, hogy egyetlen politikai vezető sem helyezheti saját hatalmának megőrzését a nemzeti függetlenség elé. Kijelentette: aki saját népével szemben másutt keres támogatást, annak 1956 intő figyelmeztetés kell legyen, a forradalom véráldozatát pedig nem lehet pillanatnyi gazdasági alkukért vagy kétes szövetségekért háttérbe szorítani.
A kormányfő úgy fogalmazott, hogy aki egy agresszort menteget, vagy idegen birodalmi érdekeknek rendelné alá Magyarországot, az nem értette meg a forradalom üzenetét. Magyarország helye a szabad, demokratikus Európában van – tette hozzá, kiemelve, hogy az ország nem sodródhat Kelet és Nyugat között, és a különutas politika helyett megbízható nemzetközi szövetségesként, önálló és egyenrangú partnerként kívánnak részt venni az európai együttműködésben.
A nemzeti ünnep minden magyaré – jelentette ki Magyar Péter, aki bírálta azt a korábbi szemléletet, amely szerinte egyetlen politikai oldalhoz kötötte az október 23-i megemlékezéseket. Hangsúlyozta, hogy az 1956-os hősök előtt politikai hovatartozástól függetlenül mindenki tiszteleghet.
A kormányfő azt ígérte, hogy a megszerzett hatalmat nem használják fel saját népük ellen, nem teremtenek új ellenségképeket, és biztosítják, hogy a törvények mindenkire egyformán vonatkozzanak. Szavai szerint a kormányzás szolgálat, nem uralkodás.
Magyar Péter kitért arra is, hogy a szabadsághoz tisztességes megélhetés és működő állam is szükséges. Az 1956 örökségéhez szerinte hozzátartozik a munka megbecsülése, a tisztes megélhetés és a társadalom kiszolgáltatott tagjainak védelme. Külön említette a kórházban hagyott csecsemőket és a bántalmazott nőket, akiknek az államtól segítséget kell kapniuk.
Beszéde végén arra kérte a magyarokat, hogy közösen dolgozzanak egy szabadabb, igazságosabb és működőképesebb országért, amelyre a következő generációk is büszkék lehetnek. Köszönetet mondott azoknak az országoknak, amelyek befogadták a magyar menekülteket, valamint a megemlékezésen részt vevő külföldi állami vezetőknek és az egykori forradalmároknak. Ünnepi beszédét az „Éljen a magyar szabadság!” és a „Gloria victis!”, vagyis „Dicsőség a legyőzötteknek!” felkiáltásokkal zárta.
