Százötvenhárom milliárdos tétel: megszűnhet a Magyarországra kiszabott uniós migrációs bírság
A 2027-es költségvetés tervezetében 135 milliárd forintos megtakarítással számol a kormány az Európai Unió által kiszabott migrációs bírság leállítása révén. Magyar Péter miniszterelnök az év végéig rendezné az immár egymilliárd eurót is meghaladó jogvitát Brüsszellel, ehhez azonban a hazai menekültügyi szabályozást is összhangba kell hozni az uniós joggal.
A miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter a közelmúltban mutatta be a jövő évi büdzsé tervezetét, amelyben az állami kiadáscsökkentés egyik legjelentősebb tétele a napi egymillió eurós uniós bírság megszüntetése. A szankciót az Európai Unió Bírósága még 2024-ben szabta ki, mivel az előző kormány nem hajtotta végre a magyar menekültügyi szabályozást elmarasztaló 2020-as ítéletet.
A bírság egy 200 millió eurós átalányösszegből és a jogsértés megszüntetéséig fizetendő napi egymillió eurós kényszerítő bírságból áll. Mivel a korábbi kabinet nem teljesítette a fizetési kötelezettséget, az Európai Bizottság a Magyarországnak járó uniós forrásokból kezdte el levonni az összeget, amely a büntetőkamatokkal együtt mára megközelíti a 400 milliárd forintot.
A jogvita középpontjában nem a határkerítés lebontása vagy a menedékkérők kötelező betelepítése áll. Az uniós bíróság kifogása az volt, hogy a magyar állam korábban gyakorlatilag elzárta a nemzetközi védelemért folyamodókat az eljárás lefolytatásától, és egyéni vizsgálat nélkül, automatikusan fordította vissza őket a határon. A bírság leállításához így nem kell feladni a szigorú határvédelmet, és senkit sem kötelező befogadni, csupán a menekültügyi eljárások működésén kell érdemben változtatni.
Magyar Péter a legutóbbi, október közepi brüsszeli EU-csúcson már tárgyalt a helyzet rendezéséről. A miniszterelnök szerint a megbeszélések a végső szakaszba értek, és bízik benne, hogy még idén decemberben megszülethet a megállapodás. A kormányfő nem csupán a napi bírság leállítását tűzte ki célul, hanem azt is, hogy a következő, 2028–2034-es uniós költségvetési keretben – például határvédelmi támogatások formájában – kompenzálják a korábban elveszített forrásokat. Bár a jogerős bírósági ítélet alapján beszedett összegeket politikai alkuval nem lehet közvetlenül visszaszerezni, a többletforrások kiharcolása reális célkitűzés lehet.
Ahhoz, hogy a jövő évi költségvetésben valóban megmaradjon a tervezett 135 milliárd forint, Magyarországnak biztosítania kell a menedékkérelmek benyújtásának tényleges lehetőségét, és garantálnia kell, hogy a kérelmezők a jogorvoslati eljárás lezárásáig az ország területén tartózkodhassanak. A megoldást valószínűleg olyan befogadóközpontok kialakítása jelentené, ahol a menedékkérők megvárhatják az eljárás végét, és amelyeket – legalább felügyelet mellett – elhagyhatnak. Egy ilyen, az uniós jognak megfelelő rendszer bevezetése végleg lezárhatná a költséges jogvitát anélkül, hogy az állam elveszítené a jogát a megalapozatlan kérelmek elutasítására.
