Kármán András: így teremti elő a kormány a 2027-es adócsökkentés, béremelés és a Wekerle Plusz fedezetét
A 2027-es költségvetéstervezet benyújtását követően kedden délután a Pénzügyminisztériumban háttérbeszélgetést tartott Kármán András pénzügyminiszter. A kormány a jövő évi büdzsében jelentős hiánycsökkentéssel számol, a cél a GDP-arányos deficit 2,6 százalékra mérséklése – mondta a tárcavezető. Hozzátette: erre azért van szükség, hogy a kormány a saját programját is meg tudja valósítani, miközben javítja az államháztartás egyensúlyát.
A kiadási oldalon érhető el a legnagyobb megtakarítás
A pénzügyminiszter szerint a költségvetés legfontosabb elemei a kiadási oldalon jelennek meg. A kormány jelentős megtakarítást ér el a pazarlónak ítélt kiadások visszafogásával, többek között a koncessziós díjak csökkentésével. Az idei évhez képest a teljes kiadási oldalon 4 százalékos kiadáscsökkentéssel terveznek, amelynek több mint harmadát, a GDP 1,4 százalékának megfelelő összeget visszaforgatnak a költségvetésbe. A 2026-os évhez viszonyítva mintegy 928 milliárd forinttal több forrás juthat infrastruktúra-fejlesztésre.
Barabás Gyula, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára szerint a kormány 2026-ról 2027-re összesen 1465 milliárd forintos megtakarítással számol, ami a GDP 1,5 százalékának felel meg. Ebből 1018 milliárd forintot konkrét intézkedésekkel, további 447 milliárd forintot pedig általános kiadáscsökkentéssel érnének el. Utóbbi keretében a minisztériumok és az állami vállalatok működési kiadásait legalább 10 százalékkal fogják vissza.
Koncessziós szerződések és támogatások felülvizsgálata
A legnagyobb megtakarítást az előnytelennek ítélt koncessziós szerződések felülvizsgálatától várják, ez 246,1 milliárd forintot jelenthet. A nem hatékony gazdaságfejlesztési támogatások csökkentésével 169,5 milliárd, a migrációs bírság megszüntetésével 135 milliárd, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok támogatásának mérséklésével pedig 119,3 milliárd forintot takarítanának meg. A tervek szerint a kormányzati kommunikáció és a kiemelt állami rendezvények kiadásai 92,6 milliárd forinttal, az ingatlan- és presztízsberuházások 87,7 milliárd forinttal, a közmédia támogatása pedig 61,3 milliárd forinttal csökkenhet. A közbeszerzési és ellátási rendszer átalakításától további 56,2 milliárd, az alapítványok és álcivil szervezetek támogatásának visszafogásától pedig 50,3 milliárd forintos megtakarítást várnak.
Több forrás az egészségügynek és béremelések
Barabás Gyula bemutatása szerint a kormány 2027-ben jelentős többletforrásokat biztosítana a közszolgáltatások megerősítésére. Az egészségügyre 510 milliárd forinttal több jutna, emellett a béremelések és a különböző ágazatok finanszírozásának bővítése is szerepel a tervek között. Az egészségügyi kiadások 182 milliárd forinttal, a pedagógusok és oktatók finanszírozása 170 milliárd forinttal, a rendvédelemé pedig 109 milliárd forinttal emelkedhet. A szociális ágazat 90 milliárd, a nemzetiségi és társadalmi célú támogatások 61 milliárd, az igazságszolgáltatás 50 milliárd, míg a közművelődés 31 milliárd forint többletforráshoz juthat.
A béremelések több területet is érintenek. A szakképzési NOKS-dolgozók bére 23,1 százalékkal, az állami oktatásban dolgozó NOKS-munkatársaké 21,7 százalékkal emelkedhet. A rendvédelmi igazgatásban 18,6 százalékos, a szociális ágazatban 17,8 százalékos, az egészségügyi szakdolgozóknál 17 százalékos, a fegyveres szervezeteknél 15 százalékos, a közművelődésben pedig 10,7 százalékos béremelés szerepel a tervekben. Az önkormányzatok 176 milliárd forinttal, a szociális ellátórendszer pedig 734 milliárd forinttal több forráshoz juthat. Jövőre mintegy 58 milliárd forinttal több pénzt oszt ki a kormány a nyugdíjasoknak, mint 2026-ban.
Jön a Wekerle Plusz, kivezetik az Otthon Startot
A lakhatási helyzettel kapcsolatban Kármán András elmondta, hogy a magasabb jövedelműeket támogatta inkább az Otthon Start hitel, ezzel is mélyítve a társadalmi különbségeket. Az Otthon Start kivezetését rövid időn belül tervezi a kormányzat – tette hozzá. A pénzügyminiszter szerint 50 millió forint lesz a maximális összeg a Wekerle Plusz programban, de a maximális négyzetméterár tekintetében lesz különbség a használt és az új lakások terén.
Ezen felül bevezetik újra a lakástakarékok állami támogatását. Az új konstrukció lényege, hogy az állami hozzájárulással kiegészített megtakarítás közvetlenül felhasználható ingatlanvásárlásra, felújításra vagy egy későbbi hitelfelvétel során önerőként, ami jelentősen bővítheti a hitelképes lakosság körét. Az öt- és tízéves futamidejű megtakarításoknál az állam az első öt évben 10 százalékkal, a hatodik évtől kezdve pedig már 20 százalékkal egészíti ki az egyéni befizetéseket.
